Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Csizmadia Lajos: Emlékezések az orosházi evangélikus népiskolák államosítás előtti negyedszázadára

mán (mai neve Ady Endre utca) utcai iskolában. Ebben a nagy létszámú iskolában tanított 1944-ig. Egyéniségének nagy kisugárzó erejével biztosította a fegyelmet, magas fokú követelményt támasztva mind a tanulás mind a fegyelem terén. Mély vallásos meggyőződéssel oktatta a reá bízott gyermekeket. Az egyes osztályok jó hallású tanulóiból kétszólamú énekkart szervezett, s velük ünnepi alkalmakkor szép sikerrel szerepelt. Ha felkérték őket, temetéseken is énekeltek. Jó zenei hallása és karmesteri érzéke folytán az Orosházi Petőfi Dalárda (Kiss István lemondása után) - meghívta karmesternek. A megtisztelő felkérést szívesen fogadta, s a bizalmat az 1920-as évek végén Hódmezővásárhelyen tartott országos dalosversenyen a népdal kategóriában jó helyezéssel hálálta meg. (A versenyt a város parkjában, az akkor még jó állapotban lévő Nyári Színkör épületében tartották.) A fiatalság vallásos érzületének fokozására Tóth Lászlóval és Fasang Árpáddal együtt 1931-ben megalapították a helybeli Evangélikus Keresztyén Ifjúsági Egyesületet, az EKIE-t, amely először a Hajnal utcai ev. iskolában működött, és hamarosan népes csoportot alkotott. Imaesteket, zenekart szerveztek. Főtitkára Tóth László lett. A rohamosan növekedő létszámú egyesület zavartalan működése új, tágasabb elhelyezést kívánt, s ezért a Székács József utcába költözött át, hol népfőiskolát és árvaházat is alapítottak. Ennek igazgatásával Orbán Jánost bízták meg. 1944-ben a szovjet csapatok közeledtével, Tóth Lászlóval együtt - a kiadott rendelkezésre - katonai szolgálatra vonult be. Orosz fogságba került, s többek állítása szerint a romániai Focsaniba, a rossz emlékű fogolytáborba vitték, ahol — mint sok ezren - ragályos betegségben halt meg. Csizmadia Mihály 1979. december 2-án kelt levelében írta, hogy temetésén Marschall (Márton) József tanító is ott volt. Ez azonban nem bizonyos. Az viszont már elfogadhatóbb, hogy őt (akár a többi halottat) sem tették koporsóba. Arató Mihály az orosházi evangélikus iskola testületének egyik legérdekesebb tagja, roppant agilis, örökmozgó képviselője volt. Iparos családból származott. 1900-ban született. Már gyermekkorában kitűnt éles gondolkodásával és példás szorgalmával. Elemi iskoláit az evangélikus népiskolában kitűnő eredménnyel végezte. Utána a polgári iskola tanárai is felfigyeltek nem mindennapi adottságára, s továbbtanulásra buzdították. Szerencséjére a tanítóképző elvégzése nem jelentett nagy anyagi megterhelést szüleinek. A várakozásnak teljes mértékben megfelelt itt is, s a képzőt kitűnő eredménnyel végezte el. Először egy Balaton-parti kis faluban kapott állást. Rá egy évre választották meg szülőfalujában kántortanítóvá. Nem csalódtak benne. Munkáját kellő szigorral és jó pedagógiai érzékkel végezte. Tanított az ötödik fiúosztályban a Mikszáth K. utcai iskolában, majd a Komlósi úti harmadik osztályban. 248