Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Csizmadia Lajos: Emlékezések az orosházi evangélikus népiskolák államosítás előtti negyedszázadára
mes díszpárnák, terítők, a másik oldalon a fiúk-készítette papír-, agyag- és famunkák. A templomi vizsgák végeztével számos szülő és érdeklődő látogatta meg a kiállítást és gyönyörködött el a gazdag anyagban. A kiállítás a vizsgaidőszak végéig volt nyitva, s annak felügyeletét Szilasi Sárika nagy körültekintéssel és buzgósággal látta el. Az államosítás után a Pesti úti általános iskolába került. Ez az I. sz. általános iskola egysége volt. Innen ment nyugdíjba is. Sass Árpád. A Sass család tagjai szinte predesztináltak voltak a pedagógiai pályára. Ez fokozottan igaz volt az 1898 februárjában született Sass Árpádra. Édesapja: Sass Ferenc 1896—1931-ig tanított az orosházi ev. népiskolában. Fiát, a nagyszerű adottságokkal rendelkező Árpádot is - az elemi és a polgári iskola elvégzése után - a budai tanítóképzőbe küldte. Akkor még 4 éves volt a képzés. Fia minden erejét megfeszítve, lelkiismeretesen tanult, és jeles eredménnyel végzett. Kiváló rajzoló lévén, megpróbálkozott a Képzőművészeti Főiskolával is, terve azonban a sok jelentkező miatt nem válhatott valóra. Hazajött Orosházára, ahol 1921-ben megválasztották evangélikus tanítónak. Először a Bajcsy-Zsilinszky utcai 3. osztályosokat bízták rá. Kántori teendőit mindvégig magas minőségi fokon végezte. Abszolút hallása erre különösen alkalmassá tette. Ambiciózus orgonista volt. Szorgalmasan készült minden szolgálatára. Mély hangja betöltötte a templomot. A zene egyéb területein is képezte magát. Mikor megalakult az Orosházi Filharmonikus Társaság, őt kérték fel annak vezetésére. О lett az Orosházi Dalegylet karnagya is, amely több országos versenyen és rendezvényen szerepelt kiemelkedő sikerrel. О irányította az evangélikus énekkart is, amely az evang. leányegylet és az Orosházi Dalegylet önkéntes tagjaiból alakult, és nagy ünnepeken, esküvőkön, fontos egyházi rendezvényeken, ünnepélyeken emelte a találkozók, összejövetelek hangulatát. Evenként egy alkalommal az Alföld Szálló nagytermében a zenekar és az énekkar koncertet adott. Hangversenyük a helybeli zenei élet kiemelkedő, számontartott, kedves eseménye volt. Sikereiket mindenkor telt ház jelezte. Az államosítás után az 1. sz. Iskolába került, s innen ment nyugdíjba 1958-ban. 1972. november 28-án hunyt el. Sírja az Alvégi-temetőben van. Orbán János 1893. október 12-én született Nagyszénáson iparos családból. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a polgárit Szarvason. Jó tanuló volt. Szülei minden áldozatot meghoztak továbbtanulása érdekében. 4 év múlva Szarvason tanítói-kántortanítói oklevelet nyert. Az orosházi evang. egyházközségben 1926ban választották meg kántortanítónak. Felesége: Csathó Eszter, Kovács István kiscsákói lévitatanító nejének nővére lett. Házasságukból Éva nevű leányuk született. 1931-ben Molnár Imre halála után a 4. fiúosztályt tanította a Torkos Kál247