Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

AZ EGYHÁZKÖZSÉG LELKÉSZEI A KULTÚRA KÖZVETÍTŐI A lelkészek elsőrendű feladata minden időben a Jézus Krisztus evangéliumának a hirdetése, a missziói parancs teljesítése. Ebben Jézus ezt mondja: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."

17 A lelkészek tehát „tanítók" is, de ez a mandátumuk nem világi ismeretek, kulturális eredmények továbbadására szól, hanem Isten megtérésre, hitre, az örök üdvösség elfogadására felszólító igéjének a hirdetésére vonatkozik. Ezt tették is az orosházi evangélikus egyházközség lelkészei évszázadokon, pontosabban fogalmazva két és fél évszázadon át, amióta Orosháza települése fennáll. A lelkészek evangéliumot hirdető és szentségeket kiszolgáltató munkájának a következménye az, hogy az evangélikus egyházközség az üldözések évtizedei alatt, beleértve az 1945 utánit is, a mai napig fennmaradt, él és betölti küldetését Orosháza város életében. A lelkészeknek az elsődleges, fentebb vázolt szolgálatuk, munkájuk mellett van egy másodlagos feladatuk is. Mivel az egyház mindig egy adott korszak szellemi, kulturális körülményei között él, ezért ezt az ige továbbadóinak figyelembe kell venniük, így a lelkészek, amikor hirdetik az evangéliumot, amely idő feletti, a korhoz kötött embernek szellemi és kulturális szintjén szólnak. Ezzel a lelkészek mindig végeznek egy bizonyos oktatást, nevelést, a kultúra terjesztését szolgálatuk közben. Erre a másodlagos szolgálatra figyelünk most a két és fél évszázados orosházi evangélikus gyülekezet lelkészeinél. Bár minden lelkész végez ilyen másodlagos szolgálatot is, de csak néhány, kiemelkedő képességű és maradandót alkotó lelkész esetében tudjuk ezt e rövid tanulmány keretében megmutatni. HORVÁTH ANDRÁS (született Genesen 1715-ben, meghalt Orosházán 1785. aug. 18-án) volt az orosházi evangélikus egyházközség első lelkésze. „Ez a rendkívül sokoldalúan képzett, igazi magyar ember még nem volt 30 éves, amikor Orosházára jött... teológiai tanulmányait Halléban és Leydenben végezte. Anyanyelvén kívül tudott németül, hollandul, latinul, görögül és héberül."

18 Legfőbb érdeme az volt, hogy az 1744-ben indított vegyes anyakönyv elejére két oldalon megírta a Zombáról elüldözöttek áttelepülését, az új otthon megteremtését. Ezzel olyan település- és egyháztörténeti anyagot hagyott az utókorra a mai napig is meglévő, és páncélszekrényben őrzött anyakönyvben, ami felbecsülhetetlen forrásanyag egyházunk, de különösen egyházközségünk és vele együtt 17. Biblia, Budapest, 1979. Újszövetség, 48-49. Mt, 28, 18-20. 18. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei (12), Orosházi Napló I, évf. 11. sz. 1989. dec. 16.