Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

nak tűnik. (A Vaskapukörnyék elnevezésű körzeté Nagyszénáshoz került volna közel. Ezzel a Pusztaszentetomyán már rendelkezésre álló épület használatával felhagytak volna.) Az 1927. évi körrendeletben foglalt elképzelések megvalósítását szolgáló 1935ös felmérés és annak 1937-ben, koncepciózus tanulmányokkal kísért közzététele bizonyos mértékig egységes mederbe terelte a sokszor egymástól független és szakmailag ellenőrizetlen elképzeléseket, másfelől megakadályozta a merev ragaszkodást a rossznak bizonyult, megszokott keretekhez. Csatlakozott kihatásaiban a 103 531/1936. BM. sz. rendelet is az 1927-ben elindult kormánytörekvésekhez. Ez a rendelet kimondta az anyaközséggel össze nem függő enklávék, különálló határrészek viszonyainak rendezését, s értelemszerűen érintette Kiscsákót. A megye alispánjának felhívására 1937 januárjában adta meg Orosháza főjegyzője az 1863-ban benépesült határrész adatait, hangsúlyozva ismét: A kiscsákói lakosok nagy részének Orosházán is van háza, gyerekeiket ott járatják iskolába, ott piacoznak, ott szülnek, esküsznek és halnak. A miniszteri rendelet szellemében az alispán két verziót látott követhetőnek Kiscsákó esetében: Ha önálló kisközséggé alakítják, Gáspártelekkel együtt, akkor Nagyszénáshoz csatlakozhatna; tekintve Nagyszénás anyagi bajait, növelendő az ottani adóbevételt. Második helyen azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy Orosháza védőszárnyai alatt maradjon az önálló kisközség.

45 A Kiscsákón közvetlenül érdekelt lakosok Csizmadia András országgyűlési képviselő vezetésével gyors ellenakcióba kezdtek. 1937 februárjában tiltakozó küldöttség kereste fel a belügyminisztert és a miniszterelnököt. Hivatkoztak arra is, mennyit áldozott már Orosháza Kiscsákó ellátására, a fő érvük azonban a legerősebb volt: Kiscsákón évi 11 669 pengő földadót vetnek ki. Ebből 7869 pengőt fizetnek a parasztbirtokosok (1879 kat. hold után) és 3805 pengőt a nagybirtok (1024 kat. hold után). 145 parasztgazda, akik együttesen 6307 pengőt „képviselnek" a földadóból, írásban kijelentette, hogy Orosháza része kíván maradni birtokával. Az 1886. évi 22. törvény alapján, miután a földadó több mint ötven százalékát fizetik, akaratukat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A belügyminiszter 1940 februárjában tért vissza a kérdésre: Elejtve a Nagyszénáshoz csatlakozás gondolatát, Kiscsákó-Gáspártelekből úgy kívánt önálló kisközséget szervezni, hogy átcsatolta volna hozzá 250 lakossal és 778 kat. hold területtel NagyszénásÚjpusztát. Orosháza képviselő-testülete 1940 szeptemberében arra kérte a minisztert, hagyja Kiscsákót a meglévő állapotában. Ha elcsatolására kerülne a sor, Orosházát kárpótolni kell Szentetornyából és a vásárhelyi puszta közeli részéből. Az 45. BML Orosháza város polgm. ir. 10 566/1947. alapszámhoz csatolt korábbi iratok. 195