Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

A Hódmezővásárhely határában kijelölt tizenkét tanyakörzetből Kardoskút és Fehértó, bizonyos mértékig Kakasszék és Vásárhely kutas érdekel bennünket közvetlenül témánk szempontjából. Kardoskút 8351 kat. holdon 1534 lakost, Fehértó 9934 kat. holdon 1858 lelket, míg Kakasszék 10 801 kat. holdon 1954 személyt jelentett. Vásárhelykutas pedig 10 119 kat. holdon 2258 embert. Ez a négy tanyakörzet félkörben Orosházával határos volt, s különösen az első kettőnek sok lakosa orosházi származású, akik gazdaságilag és más tekintetben is Orosházához tartoztak. Ez a felmérések során is bizonyítottá vált. A kardoskúti körzetben 438, a fehértóiban 426 tanyát írtak össze, míg a kakasszékiben 397-et, a vásárhelykutasiban 548-at. (A Vásárhelyi pusztán tehát összesen 1409 tanya állott 1935-ben, s a lakosok száma 7604 volt.) A körzetközpontok helyének kiválasztásába Hódmezővásárhely vezetésének, közgyűlésének már jellemzett beállítottsága láthatóan belejátszott: Elfogadták a kardoskúti vasútállomás kijelölését, Fehértó esetében ragaszkodtak Pusztaközponthoz. Kakasszék központját a Pusztaszéli út és az országút találkozásához, Vásárhelykutasét a már kialakult pontra kívánták. Figyelmet érdemel a körzetenkénti birtokállapotok jellemzése: Kardoskúton és Kutason volt a legnagyobb arányú az adófizetőként és a várospolitikában súlyosabb módos gazdák jelenléte. A föld minősége a Kardoskút nevű körzetben volt a legjobb, s ott volt a legkevesebb a kisparaszti gazdaságok száma és aránya is. A város érdekeit tükrözi az, ahogyan az orosházi vonzódásai miatt „legveszélyeztetettebb" kardoskúti és fehértói körzet közötti választóvonalat megjelölték. Kardoskútnak a Pusztaközpontra telepített s az ottani tervezett fejlesztésekkel még bővülő városi közigazgatási funkciók függvényévé kellett volna alakulnia. (Cinkus és Tatársánc a most ismertetett tervezetben Kardoskúthoz számított.) A hódmezővásárhelyi határ tanyakörzeteit a legkorábban fogta át bizonyos szintű kihelyezett igazgatás. Igen nagy szerepük volt a tanyai iskolák tanítóinak, és az olvasókörök érdekvédelmi kezdeményezéseinek, amelyeknek a város néha nem örült. Szentetornyáról részadataink nincsenek, csupán azt tudjuk, hogy az ott is elvégzett 1935. évi felmérés alapján közzétett 1937. évi tervezet Szabadszentetornya néven 3131 lakossal, 4641 kat. hold területtel kívánt községet alakítani (kiemelni). Jurenâkmajor néven, ott elhelyezkedő központtal és Vaskapukörnyék megnevezés alatt a szarvasi vasút mentén kiformálódó centrummal pedig két tanyakörzetet akart szervezni. Az elsőnek 3175 kat. holdon 812 lakosa, a másodiknak 3673 kat. holdon 795 lakosa volt. A részletes tervezet tehát nem kívánta Szentetornya felosztását a szomszéd települések között, hanem a megerősített anyaközséghez tanyakörzeteket próbált csatolni.

44 A körzetközpontok kijelölése átgondolatlan44. A tanyai közigazgatás rendezése i. m. 98. és IV. B. térképmell. 194