Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

a szakértők a tanyakörzetek funkcióit és kialakításuk tervezetét, amely 1937-ben jelent meg. Az 1935 szeptemberében folytatott adatgyűjtés rendkívül értékes és az azonos évi mezőgazdasági adatfelvétellel összevethető megállapításait, tényeit már a tervezett tanyai körzetek szerint szedték össze.

43 Orosháza akkori közigazgatási területén három tanyakörzetet jelöltek ki: 1. Gyopárhalma, Rákóczitelep, Kakasszék Orosházához tartozó része az uradalommal, együttesen 2365 lakossal, 1331 kat. hold területen. Központjául a Szentesre vezető országút és a Kakasszéki út kereszteződését látták jónak. E zárt beépítésű, illetve majorterületen tanyák nem voltak. Az 1920-as évekhez képest ez a körzet érdemi előrelépést tett: Orosháza nagyközség alkalmazásában két bába, egy kézbesítő és egy mezőőr ott lakott, négy tanteremben öt tanítóval elemi iskola működött (községi), négy helyiséggel új népháza volt, polgári olvasókörrel, a gyopárhalmi postaügynökség telefonálásra is módot adott. E körzet a Gyopáros nevet kapta. 2. Orosháza legmarkánsabb tanyakörzetét a Monor és Kéthosszúsor 1575 lakosából és 6874 kat. hold területéből kiformálni kívánt Monor képviselte. Központja a Monori csárda épületében kapott volna helyet. Monoron községi bába lakott, öt kézbesítő, a felölelt területen négy tanteremmel és öt tanítóval tanyai iskolák működtek, közel esett a vasút és a postaügynökség az Orosházi tanyák állomáson. A felmérés szerint 53 parasztbirtok esett a 10 és 50 kat. holdas kategóriába és 140-en voltak tíz kat. hold alattiak. Vegyesboltok és két kocsma mellett két hengermalom is dolgozott a körzetben. 3. A Kiscsákóból és Gáspártelekből álló Kiscsákónak 779 lakosa és 2904 kat. hold területe került kijelölésre, a kiscsákói iskolánál elhelyezendő központtal. E körzetben 140 rendezett tanya és a Geist-uradalom feküdtek. A területen egy bába, egy kézbesítő, egy anyakönyvvezető és járlatíró, továbbá egy külterületi állatorvos volt Orosháza alkalmazásában. Községháza állt rendelkezésre jegyzői és kisbírói lakással. Az iskola csak egytantermes volt, egy tanítóval. A frissen épült Népházban Polgári Olvasókör működött. Kiscsákónak postaügynöksége és közeli vasútállomása volt. A Geisturadalom mellett 157 parasztgazdaságot tüntetett föl az összeírás. Ez utóbbiak közül 2 volt ötven kat. holdon felüli, 27 tartozott a 10 és 50 kat. hold közöttiekhez és 130 a tíz kat. holdon aluliakhoz. Szatócsbolt ebben a körzetben is volt. Kiscsákó közúton húsz, vasúton 22 kilométerre feküdt Orosházától (lakosait a legtöbb szál ide is kötötte), hét kilométerre Nagyszénástól. Orvost, patikát, csendőrséget a kiscsákói lakos Nagyszénáson talált leghamarabb, s természetesen piacot is. 43. BML Orosháza község ir. 16 109/1935. alapsz., CSML Hf Hmv. Tan. ir. 11.196/1935. alapsz. Szentetornya felmérési anyaga nem maradt meg. A fő adatokat közli: A tanyai közigazgatás rendezése i. m. táblázatos része. 193