Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

ték számára, hogy a több mint két évszázadon keresztül végzett, keresztyén szellemiséget hordozó oktatási, nevelési munkát folytassa. Végül itt csak megemlítem, hogy az orosházi evangélikus egyházközség részt vett a népfőiskolai munkában is. A szervezésében 1940-től 5 hónapos, bentlakásos tanfolyamokat indított leányok és külön legények részére. A népfőiskola lelkészi vezetője Kajos János volt. Erre a témakörre a népfőiskolán szolgálatot végző személyeknél még visszatérünk. Az evangélikus egyház által fenntartott és működtetett iskolák tehát az ismeretszerzésnek és a művelődésnek a helyei lettek. Az iskolák nyitottak voltak a különböző felekezetekhez tartozó tanulók előtt. Az egyházi iskolák tanítói és tanárai olyan elkötelezett emberek voltak, akik tudásukkal és hitükkel is szolgálták az oktatás és a művelődés ügyét. Munkájukat nemcsak az egyház, hanem az egész település érdekében végezték az iskolákban és azokon kívül is. A továbbiakban róluk és az ő munkásságukról szólunk. A Zombáról áttelepülőket, lelkész hiányában Dénes Sándor tanító, a közösség összefogója vezette. О már Zombán is tanítója lehetett a vallásszabadságra vágyódó kis gyülekezetnek. Nem sokat tudunk életéről. Horváth András anyakönyvi bejegyzése nyomán Koszorús Oszkár azt írja róla, hogy „a tanuló ifjúság oktatását a tudós és jámbor Dénes Sándor iskolatanítótól nyerte".

12 írni, olvasni, számolni és énekelni tanította a gyermekeket. Ezzel abban az időben, amikor sok volt az analfabéta, ő nagyon sokat tett, mert a fiataloknak lehetőséget adott a további ismeretek megszerzésére, és ezzel a felemelkedésre. A rohamosan fejlődő és létszámban növekvő Orosháza evangélikus alapfokú iskoláiban már az 1700-as évek második felében több neves tanító tanított. De még a legkisebb jelentőségű és műveltségű pedagógus is hozzájárult a település művelődéséhez, akkor is, ha csak annyit tett, hogy legszűkebb alapismeretekre megtanította a tanulókat. Munkásságuk ismertetésére nem térhetünk ki. Fontosabb lenne annak feltárása, hogy alapfeladatukon túl ki mivel járult hozzá a település lakóinak művelődéséhez. Adatok hiányában azonban ezt nem tehetjük meg. Ezért csupán a nevét említjük meg néhány tanítónak a 18. száazdból. Dénes Sándor kortársa volt Vitéz Mihály, itt tanított Csőre János, továbbá Fabry István, aki Dénes Sándor utóda volt. Említést érdemel Folkusházy László, aki fél évszázadnál tovább tanított Orosházán, végül megemlítjük Antal János tanítót. A további évszázadokból és a 20. század első feléből néhány neves tanítót szeretnénk kiemelni, akik Orosháza tanulóinak az oktatását jelentős mértékben vitték előbbre és hozzájárultak a település kulturális gazdagodásához. Elsőként Harsányi Sándort kell említenünk, aki teológiát végzett, Rohoncon szentelte lelkésszé 1855-ben Wohlmuth Lipót püspöki adminisztrátor. Káplán12. Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei (11), Orosházi Napló I. évf. 10. sz. 1989. dec. 2. 18