Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

problémákra, s az államirányítás akkori mechanizmusához alkalmazkodva közigazgatási úton igyekezett tájékozódni, illetve orientáló rendelkezéseket kiadni. Ebbe a körbe tartozik a tanyavilág helyzetének javítása, benne a tanyai lakosság körébe „telepített" közigazgatási funkciók. A tanyakérdés társadalmi aláfestéssel történt hivatalos „exponálása" az 1921. évi kecskeméti tanyakongresszuson történt meg először. A szegedi és a kecskeméti beszámolóhoz képest elég vérszegény vásárhelyi előadás jól ítélte meg a tanyai központok feladatait, a tanya világ fő gondját mégis leszűkítette a kövezett utak hiányára.

11 Orosháza vagy Békés megye nem képviseltette magát a kongresszuson, de fel sem kérték helyzetismertetésre a szervezők. Vásárhelyen, a belügyminiszter kezdeményezésére is, a város közgyűlése 1921-ben felmérette, milyen igazgatási funkciók gyakorlása folyik a tanyavilágban. A lelkész-tanító bevonásával végeztetett heti egyszeri járlatírás, rendszeres hatósági orvosi jelenlét, városi fertőtlenítő. Anyakënyvi hivatali segédtevékenység és csendőrőrs - ennyiből állt a Pusztaközponton elérhető lehetőség. Kardoskúton pedig: hetente egyszer járlatot írt a tanító. Az 1921. szeptember 21-i közgyűlési határozat alapján - a fentieknél szélesebb hatáskörrel: pl. panaszok és kérelmek felvétele -, telefonvonal kiépítésének ígéretével 1922-ben három ún. külterületi közigazgatási központot szerveztek a vásárhelyi határban: Mártélyon, Kutason és Pusztaközponton.

12 Működésük eredményesnek tűnik, mert 1924ben a vásárhelyi ellenzéki közgyűlési tagok (köztük Takács Ferenc) nyolc-tíz tanyai központ szervezését javasolták. A közgyűlés a miniszteri rendeletre várt.

13 1927 januárjában megvalósult négy tanyai telefonállomás felállítása Vásárhely határában, köztük a vásárhelykutasi és a pusztaközponti orvoslakásokban is. E kettőt az orosházi telefonközpont kapcsolta.

14 A vásárhelyi határ Orosházához közeli részében fontos előrelépés volt 1929-ben (először bérelt épületekben) a város kórházához tartozó kakasszéki gyógyintézet megnyitása

15

, azt megelőzőleg 1928-ban a Kakasszék vasúti megálló létesítése.

16 A Gyopárosfűrdőhöz hasonlójellegű Kakasszékmrdőt kölcsönből építtette ki Vásárhely, korszerűbben kialakított gyógyhely-funkcióval. Ami 1921-ben a kecskeméti tanyai kongresszussal szakmai, társadalmi és igaz11. Lázár Dezső: Hódmezővásárhely tanyai politikája. -Magyar Gazdák Szemléje 1921, 7-8. sz. 465-472. 12. CSML Hf Hmv. Tan. ir. 11.3997/1918. alapsz. 13. CSML Hf Hmv. Tan. ir. 3035/1924. alapsz. 14. Hódmezővásárhely polgármesterének jelentése 1926-ról. Hmv., 1927. 17., Ugyanaz 1927-rőlHmv., 1928. 9-10. 15. Orosz Sándor: A városi kórház története. -Hódmezővásárhely thjf. város „Erzsébet" Közkórházának 1905-1930-iki évkönyve. Szerk.: Ormos Pál. Hmv. év nélkül (1932) 47-48. 16. CSML Hf Hmv. Tanir. 68/1928. alapsz. 185