Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

gatási berkekben elindult, 1927-ben emelkedett érdemibb szintre. Elsősorban a kecskeméti székhelyű, de Csongrád és Csanád megyékre is kiterjedő illetékes­séggel rendelkező Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Gesztelyi Nagy László fáradhatatlan küzdelme révén. A belügyminiszter (Scitovszky Béla) 1927. május 9-én értekezletet tartott a tanyás megyék főispánjai és alispánjai, a nagy tanyás városok polgármesterei részére. A tanácskozáson Gesztelyi Nagy huszonegy pontba foglalt, döntően közigazgatási körbe tartozó, de a gazdálko­dás, az infrastruktúra, a településalakítás kérdéseit is felvázoló javaslatait tárgyal­ták meg. 17 Az eszmecserét figyelembe véve 1927. július 1-én született meg és jutott el a vár­megyei és a városi törvényhatóságokhoz a belügyminiszter 33.307/1927. HI. BM. sz. körrendelete, „a magyar tanyavilág közigazgatásának megjavítására szolgáló intézkedésekről." 18 A körrendelet hangsúlyozza, hogy másfél millió magyar állampolgár sorsáról, az ország lakosságának 19 százalékáról kell fokozottabban gondoskodni. Az elméleti előkészítés után a gyakorlati, konkrét intézkedéseknek kell következniük. A kezdeményező szerep a belügyi tárcára vár, a kérdés köz­vetlen és folyamatos felkarolása azonban a helyi önkormányzatok tennivalója, a törvényhatóságok segítségével - mondja a rendelet. „Mindenütt azt kell meg­valósítani, amelynél jobbat a helyi körülmények nem engednek meg" - rögzí­tette az alapelvet. A gyakorlati megoldásokat kereső miniszteri eligazítás a szűk­keblű, bevételeiket féltő anyavárosokat egyfelől szervezeti változtatásokra biz­tatta: tanyás részek önálló községgé alakítására, szélesebb hatáskörű közigazga­tási kirendeltségek életre hívására, de legalább tanyai esküdtek, pusztabírók választására. Elképzelhetőnek tartotta a célszerű terület-átcsatolásokat. A gyako­ribb és közvetlenebb helyszíni jelenlétet kívánta a mezővárosok, nagyközségek elöljárói, tisztviselői részéről. A tanyaközpontokba telefont, tűzoltóságot, teme­tőt is szükségesnek tartott. Támogatta a gazdakörök érdekkifejező törekvéseit. Végül elrendelte a törvényhatóságonkénti tanyabizottságok megalakítását. Mindezek pénzügyi-anyagi fedezetét a városok és községek saját költségvetésé­ben kellett biztosítani. A körrendelet mellett a főispánokhoz küldött miniszteri levél hangsúlyozta a gyors végrehajtás és az erőteljes propagálás szükségességét. A tanyai lakosság és az önkormányzat érdekeinek szembekerülése esetén a főis­pánnak fel kellett lépnie. 17. A javaslatok egy példánya: BML Békés vm. főisp. ált. ir. 322/1927. 18. A Belügyi Közlönyben ill. a Magyarországi Rendeletek Tárában közzé nem tett körrende­let szövege: Gesztelyi Nagy László: Magyar tanya. 2. kiad. Kalocsa, 1928. 250-258. BML Békés vm. főisp. ált. ir. 601/1927. Későbbi fontos elemzések: Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. Bp., 1973. 380-417. Hencz Aurél: Fontosabb tanyarendezési elképzelések a két világháború között. -Jogtörténeti Tanulmányok IV. Szerk.: Csizmadia Andor. Bp., 1980. 95-108. 186

Next

/
Thumbnails
Contents