Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

A háború alatti sürgős kézbesítések, rekvirálások, ellenőrzések idején a hatósági emberek a korábbiaknál jóval többet mozogtak a tanyák világában is. A csendes megvesztegetés „fegyverével" a tanyai lakosok - sokszor bent a városházán, illetve a községházán - elég gyakran segítettek magukon. Az emberek igazságérzetét legjobban a felmentési kérelmek és a lovak igénybevétele körüli praktikák bántották.

7 Mindenesetre tény, hogy a világháború és a román megszállás időszaka rongálta meg a legerősebben a tanyavilág népében a törvényesség és a közigazgatás igazságos eljárásába vetett (addig is nemegyszer bizonytalan lábon álló) hitet. Az a szelídebb korrupció, amit az emberek nagyobb része - ha morogva is - természetesnek vagy legalább elviselhetőnek tartott, a körülményeket kihasználva zsarolásba nőtt át. A háború végén és a román megszállás idején Hódmezővásárhelyen már újrakezdték a tanyai kérdések előtérbe állítását. Kenéz Sándor ügyvéd széles kitekintésű várospolitikai javaslatai

8 szerint tanyai központokat kell kiépíteni, jó kőutakkal és villamos vontatású keskenyvágányú vasúttal, a legszükségesebb szolgáltatásokkal, piaccal, gabonatárolóval. Kenéz minden tanyába telefont és áramot kívánt. 1918 szeptemberében a Kardoskúti Olvasókör - az Orosházához csatlakozás gondolatát újra elővéve - Kardoskútra is közigazgatási kirendeltséget kért. Az ügy elakadt a forradalmi időkben.

9 1919 júniusában Iványi István, Németh Bálint és 305 pusztai lakos - a pusztaközponti megoldást élesen bírálva - ismét Kardoskút kijelölését kérte a szervezendő pusztai kapitányság székhelyéül. Kérelmüket 1921 szeptemberében utasította el a vásárhelyi közgyűlés.

10 A trianoni békeszerződéssel megcsonkított Magyarországon az ország éléskamrájának szerepét betöltő Alföld a kormányzat és a közvélemény szemében értékesebbnek, fontosabbnak látszott. Az alföldi lakosság bizakodott abban, hogy gondjait megismerik, átérzik s a politikacsinálók elősegítik a majdnem fél országnyi terület adottságaira építő felemelkedést. Az ehhez vezető utat mindenekelőtt az agrártermelésben és az arra támaszkodó feldolgozó iparban látták a szakemberek is. Külön hangsúlyt kapott az öntözésfejlesztésre alapozott zöldség- és gyümölcstermelés, továbbá az alföldi erdőtelepítés. (Gesztelyi Nagy László és Kaán Károly voltak a legkorábbi és a legkövetkezetesebb kezdeményezők.) A súlyos gazdasági gondokkal, majd a világválság hatásaival küzdő kormány a szakemberek nyomására fordított bizonyos mértékű figyelmet az alföldi 7. Számos példát ír Csizmadia Imre: Pirkadattól delelőig című önéletrajza. (Bp., 1986.) 8. Kenéz Sándor: Javaslatok Hódmezővásárhely t. h. város ujjáalapítására. Szeged, 1918. 9. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára (ezután CSML Hí), Hmv. Tanácsi iratok (Tan. ir.) 11.3989/1918, II. 3997/1918. alapszámok. 10. CSML Hf Hmv. Tan. ir. 11.3997/1918. alapsz. 184