Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Szabó Ferenc: A tanyai közigazgatás története a mai Orosháza területén az első világháborútól a várossá alakulásig

meg a vásárhelyi mintájú jegyzői kirendeltséget. Mindkét település felhasználta igazgatási tevékenysége segítésére a század végére már kiépült tanyai iskolák tanítóit is. Az 1904 óta egyesült két Szentetornyán a község életképtelen igazgatása, az uradalmi és a paraszti érdekek ütközése volt a jellemző, amely újra és újra fölvetette Szentetornya feloszlatásának a gondolatát. Azt is jeleztük, hogy a kormánynak nem állt szándékában a tanyakérdéssel érdemben foglalkozni, annak ellenére, hogy nagy tekintélyű agrárpolitikusok, agrárközgazdászok sorra kifejtették: Az Alföld viszonyait reformok sorával, állami támogatással mielőbb javítani kell, s ebbe a területre „kitelepített" helyhatósági igazgatás éppúgy beletartozik, mint tanyai központok, idővel azokból új községek alakítása (Czettler Jenő, Cserháti Sándor, Katona Béla és mások). A gondolatok Békés megye akkori vezetőit sem érintették meg. Az Alföld felemelésének ügye foglalkoztatta őket, de a tanyakérdés nem, annak legfeljebb a közlekedési vetülete. A tanyák körüli közegészségügyi anomáliákat, a sürgős orvosi (szülésznői) beavatkozást kívánó és a beteg elszállítását megakadályozó viszonyokat konkrét ügyek sora idézte gyakran a közigazgatás vezetői elé. Segíteni aligha tudtak. Miután a különböző tisztviselőknek, elöljáróknak általában volt földbirtokuk is, amelyen igényesebb tanya állt, egyfajta tanyabarát ismeretük nyilvánvaló. A tanyavilág bajai iránti érzéketlenségük mögött végső fokon a parasztság lenézése, az elkülönülés fenntartása, a konzervatív beállítottság húzódott meg. Mindez, személyenkénti változatokkal, Orosházára is érvényes. Az első világháború kirobbanása a tanyavilág viszonyainak javítására vonatkozó javaslatokat elsodorta, de nem véglegesen. A háború előtti és a kezdete körüli hónapokból Orosházáról maradt meg három ügy iratanyaga, amelyek a településhez közeli (vagy azzal összenőtt) lakott részek előrelépését szolgálták. 1914 májusában „tanyai levélgyűjtő és kézbesítő állomást" szervezett a nagyváradi postaigazgatóság Bónum és a Tehénlegelő területére, Tóth András szatócs kezelésében. A postahivatalba s az onnan történő szállítást az orosházi elöljáróság vállalta.

4 A gyopárhalmiak orvosi rendelőt kértek. Beadványukra a képviselőtestület kimondta: A sürgős eseteket a gyopárhalmi tanítónál jelentsék, az telefonon szól a községházára, a községi orvost a helység fogata viszi ki. A vagyontalanok mindezért nem fizetnek, mások esetenként két koronát kötelesek leróni.

5 1914 júliusában 117 aláíró kérte újfent a Szőlőkből a belterületté minősítést, szemléletes képet rajzolva a Nagyhegyi és Kishegyi rész állapotáról (rendezetlen, girbe-gurba utcák, artézi kút és utcai lámpák hiánya, csak itt-ott van járda, túlzsúfolt a két iskola, vasúti átjáró kellene a Kígyó utca felé).

6 4. Békés Megyei Levéltár (BML) Orosháza község ir. 3623/1914. 5. BML Orosháza képviselő-testületi jkv. 112/1914. 6. BML Orosháza község ir. 6186/1914. 183