Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

hitközség az 1865-1885 közötti időben építi meg iskoláját. Államosításkor 2 tantermük volt. A községi iskolák nagyobb része külterületen épült, elsősorban a tanyavilágban. Államosításkor a település belvárosi részén 11 tanterme volt a városnak. Az evangélikus egyháznak 10 iskoláját államosították a városban, 16 tanteremmel, kettő külterületi iskolát 1—1 tanteremmel az 1950. január 23-án felvett államosítási bizottsági jegyzőkönyv szerint. Ezeket az iskolákat akkor már általános iskolának nevezték. 0 Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy Orosházán 110 esztendőn át az alapfokú oktatást egyedül az evangélikus egyház által felállított és fenntartott iskolákban végezték. De még ezután is, századunk első 10-20 évében a tanulók több mint 50%-át az evangélikus iskolákban oktatták. Csak a községi iskolák fokozatos belépésével csökkent ez a szám. De még az államosításkor is az iskolafenntartók között a legtöbb tanteremmel Orosházán az evangélikus egyház rendelkezett. Az iskolák államosításával 1948-ban az evangélikus egyháznak ez az oktatást végző, alapismereteket közvetítő szerepe megszűnt. Az előbbiekben említett államosítási jegyzőkönyv egyetlen köszönő mondatot sem tartalmaz, amelyben az orosházi evangélikus egyház 206 éves áldozatos munkáját elismernék, amit a település gyermekeinek az oktatása, nevelése és áttételesen a kultúra terjesztése területén végzett. Az orosházi evangélikus egyházközség nemcsak az alapfokú, hanem a középfokú oktatás területén is jelentős lépést tett, amikor több korábbi próbálkozás után 1933-ban elindította a gimnáziumi előkészítő tanfolyamot. Sok tárgyalás, kérvényezés, felterjesztés és memorandum után a „politikai-, és az egyházközség, a püspök közbenjárására 1944. április 13-án megérkezett a várt miniszteri leirat, amelyben az orosházi evangélikus gimnáziumot az 1943-44-es tanévtől I—VIII. osztályára kiterjedően nyilvános jogúnak ismerte el és megadta az érettségiztetés jogát is."

11 Az egyház ennek a középfokú oktatási intézménynek a megindításával megkímélte az orosházi szülőket attól, hogy gyermekeiket a békéscsabai vagy a szarvasi gimnáziumba adva vállalják a költséges internátusi elhelyezést, vagy a bejárás fárasztó tortúrájának tegyék ki gyermekeiket. A középiskola létrehozásával az evangélikus egyházközség nagy szolgálatot tett a település lakóinak, mert lehetőséget adott, nemcsak az iskolás korú fiataloknak, hanem az idősebbeknek is a középszintű műveltség elsajátítására. Ezzel a lehetőséggel több felnőtt élt is. Az 1946/47-es tanévben a dolgozók gimnáziumának 200 hallgatója volt. A evangélikus egyháznak ezt az oktatási intézményét is államosították 1948ban, ugyanazon a napon, amelyen az alapfokú iskolákat. Ezzel az evangélikus egyházat minden oktatási intézményétől megfosztották, és így lehetetlenné tet11. Keller József: Az orosházi evangélikus gimnázium története, Orosháza, 1987. Kézirat. 17.