Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

puszta tényleges kiosztására csak 1863-ban került sor. A

II. k. felvételen 23 tanyát tüntettek föl, a III. k. felv.-en 92-t. Talán erre célzott Erdei Ferenc idézett textusa? Kiscsákó tanyái: II. k. felv. III. k. felv. egyetlen épület két épület három épület négy épület több épület 4 8 8 3 44 21 14 3 10 összesen 23 92 Tanyatelek 21 82 A

II. k. felvételen magános kút nem szerepelt, a III. k. felv.-en 21-et jelölt a térképész. A szőlőskertek telepítése jelentéktelen: 2, ill. 8. A puszta északi részét elfoglaló Geiszt uradalmat már jelzi mindkét térkép. Összefoglalás: z megtelepedés után 140 év múlva kultúrtájjá fejlődött az orosházi határ, 637 tanyával. Ez a tény az orosházi parasztság roppant nagy életerejét mutatja. Hát még, ha a környező pusztákon bérelt, majd megvásárolt földeket is számításba vesszük! A klasszikus értelemben vett orosházi határban 1783-tól 1884-ig eltelt évszázad alatt a kezdetleges szállástanyákból lakótanyák fejlődtek ki. A tanyák számának vizsgálatakor az eltelt időt is érdemes figyelembe vermi. íme: Év Eltelt idő Tanyák száma 1783 39 év 243 1853 69 év 402 1863 10 év 445 1884 20 év 637 A vizsgált két fölmérés közt eltelt 20 év alatt a tanyák száma 192-vel gyarapodott, ami 30%-os növekedésnek felel meg. De nemcsak egyszerű számszaki növekedéssel állunk itt szemben. II. kat. A tanyák megoszlása: tanyák száma % tanyák száma % egy épületből áll 111 24,1 221 34,6 két épületből áll 201 45,1 266 41,7 három épületből áll 93 20,8 102 16,1 négy épületből áll 27 6,0 28 4,3 négynél több épületből áll 13 2,9 20 3,1 165