Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

Véleményünk szerint az egy épületből álló tanyák növekvő százaléka korántsem a visszafejlődés jele. Sőt, ellenkezőleg: a sok új kezdő gazdaságot jelezheti, azt, hogy az új építkezőnek egyelőre ennyire futotta. A későbbi években aztán, ha minden jól ment, további épületek emelésére is sor kerülhetett. A tanyákat kijelölt tanyatelken ábrázolták 406, illetve 610 esetben. A tanyaépület melletti szőlőskert a II. k. felv.-en 83, de a III. k. felv.-en már csak 69. Aligha írható ez még a filoxera számlájára, inkább a gabonakonjunktúrával függött össze. SZENTETORNYA Eredetileg a szentandrási uradalomhoz tartozott a Szenttornyai-puszta, a birtokosa Rudnyánszky báró. Ez a határ a vizsgált időszakban nem tartozott Orosházához. Az orosházi parasztok földvásárlás címén ide is próbáltak behatolni. Már Rosthy Alberttől megvásárolt 19 orosházi jobbágy 47 holdat 1830-ban, majd 1848-ban újabb 40 hold szőlő került 14 orosházi lakos tulajdonába. 1846-ban pedig 72 jobbágy vett meg 880 hold szőlőt. Ebből fejlődött ki Szabadszentetornya község. A másik nagy földvásárlás 1858-ban történt a Szarvasi úttól keletre. A

II. katonai felvételen ezt a részt Aczél-pusztaként jelölték és már ekkor feltűntek a „ Tóth tanyák". A két felmérésen vethető össze legjobban a tanyavilág gyors fejlődése, kibontakozása. Eközben a szentetornyai határ többi része megmaradt a nagybirtokosok kezén. Legföljebb középbirtokok jöttek létre. Ugyanis a határban egyre folyt a tulajdonosok cserélődése. Legtöbbször az addigi bérlő vásárolt a földekből. A Paksy örökösök közül pl. a szentgyörgyi Horváth Edmundra jutó részt Baumgarten Ignác, Ferdinánd és Móric vette meg, az 1850-es évek elején. A mellette való részt Ballá Károly szerezte meg. AJusth, a báró Eötvös, báró Schossberger, а Székács családis nagy területek gazdája lett itt. Ezek területén éppen a vizsgált időszakban is egyremásra épültek a majorok, olykor még néha „tanya" szó is szerepel a térképen. így pl. Kovács Antal, Szalay János, Darás Károly tanyája a II. k. felvételen. A Forgács-részen ez időben 4 tanya volt jelölve, a III. k. felvételen 5. Héthalmon a Baumgartenmajortól délre ott volt a Szántó-major, északra a Pongrác-major. A Lebuki-laposban a Laposi-major. A Justh-majortól északra a Weszelka, délre a Montbach-major. Szentetornya házait belterületnek tekintjük. Viszont megemlítjük, hogy a később „Kishegy"-nek nevezett részen a II. k. felv. 5 tanyát, a III. k. felv. 21-etábrázol. Sőt, volt itt még egy tanyasor, talán a később Czombos-dűlőnek nevezett részen. Úgyhogy össze-vissza mintegy 34 tanya látható a III. k. felvételen Szentétornyától északra. A Sváb-major, majd a Schossberger, Székács-major foglalja el a határ középső részét. A keleti részen az Orosházáról kirajzott parasztok a Tóth tanyai (későbbi nevén: Virágos) dűlőben a következő tanyákat hozták létre: 166