Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

Az Északi sor tanyáinak száma 7-ről 8-ra emelkedett. Ebből: II. k. felv. III. k. felv. egyetlen épület két épület három épület négy épület 1 4 2 3 4 1 összesen 7 8 Szőlőskertet a tanyák felénél találunk, míg külön szérűskertet csak 3-at. Nagyhegyi szőlők, Kishegyi szőlők a község északi szélénél terült el. A szőlőkben tiltották az építkezést. A korszak végére mégis jó néhány kis épületecske került a térképre, amelyeket nem tekinthetünk tanyáknak. Később ez a terület beolvadt a belterületbe. A Gyopárosi ugarok a község nyugati, északnyugati részén helyezkedtek el. Gr. Károlyi György 1846-ban a Gyopárosi ugarokból kiszakította a közös legelőből ráeső rész címén a kakasszéki uradalmat, a Szentesi út két oldalán, a Vásárhelyi útig. Gyopárhalomtól északra terültek el a „Gyopárhalmi szőlők", amelyet 1858ban vásárolt meg az uradalomtól 311 lakos. Az 517 holdnyi szőlőben már a következő évben megjelentek a kis házikók. A terület északi határán 30, a Szentesi út két oldalán 33, középtájon 44 kis épületet mutat ki a II. k. felv. Ezek a sorházak nem tekinthetők tanyáknak. A III. k. felv. az északi határon a 30 épület mellett néhány helyen melléképületet is találunk. A középen elhelyezkedő sorházak közepe táján kápolnát jelöl a térkép. Itt a házak száma 63. A Szentesi út két oldalán 44-re nőtt a házak száma. A gyógyfürdőt ekkor már kádacska rajza jelzi és a „Jodbad" feliratot látjuk. Közelében a gyopárosi csárda, öt különálló épülettel. Ettől délre Szüts János tanyája, amely már a II. k. felvételen is szerepelt, de akkor még hiányzott mellőle a szőlőskert, gyümölcsös ábrázolása. A tanyák száma a Gyopárosi ugarok területén 3, de a III. k. felv. már 19-et mutat ki. Paskum a község nyugati széle mellett. Hogy nem csak „libalegelő", azt sejteti a „Schweinställe" (Sertéslegelő) felirat és az „Exercirplatz" (gyakorlótér). 1863ban 6 tanya volt a Paskumon, 1884-ben 9. A Kakasszéki uradalom területén nagy épületeket jelez a térkép, tőle délkeletre volt a szintén az uradalomhoz tartozó „Sopa major". A későbbi Вопит helyén egy tanya volt „Bonum tanya" felirattal. Az 1850-ben még „Cserepesnek" nevezett dűlő mindkét térképen „ Tehénjárás" illetve „ Tehénjárás laposa". A

II. k. felv. 6 épület, a III.-on 7 épületet rajzoltak ide a térkép készítői. Ismeretes, hogy 1848 szeptemberében az orosháziak erőszakkal elfoglalták a kiscsákói pusztát, de az is köztudott, hogy a retorzió nyomán még decemberben vissza is adták. A legelőfelosztási egyezség csak 1859-ben jött létre, a kiscsákói 164