Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken

után jelent meg a különálló istálló. Természetesen az egyetlen épületben is benne volt az istálló. Már említettük Szenti kutatását. Szerinte egy fedél alatt találjuk a szobát, konyhát, istállót és a színt. Általában a lóistálló kerül a 4—5 osztatú tanyaépületbe, hiszen a ló a legféltettebb, azt kötik el a betyárok, arra kell figyelni, hogy éjszaka „bele né gabalyodjon a kötőfékbe"... „Az önálló istállóépületek jelentős hosszúságúak. A talált méretek alapján 8-14 öl között váltakoztak, míg szélességük 3 öles. Ezek a méretek a tanyaházak nagyságát tükrözik. Ugyancsak ezt jelzi az egyik istálló, amelynek 2 ajtaja volt. A deszkaajtókat pléhvel borították. Jellemző az istállók magas ára is".

11 Arra, hogy ólakat alig becsültek föl, Szenti szerint az a magyarázat, hogy ezeket többnyire hitvány anyagból, sárból, nádból, gallyból építették. Emiatt nem találjuk gyakran a térképen sem, különösen a tyúkólakat, veremólakat. Monor a Josephinische Aufnahme szerint szállásokkal rakott határrész, Barabás 94-et olvasott meg itt. Külső Monori tanyák a Gyulai úttól a csorvási határig húzódtak. Belső Monor a csorvási határtól a Szarvasi útig húzódott. A tanyásodás: Belső-Monoron Külső-Monoron II. k. felv. in . k. felv. II. k. felv. in . k. felv. egyetlen épület 9 30 10 43 két épület 25 20 35 38 három épület 5 8 30 5 négy épület 3 4 3 több épület 3 3 1 összesen 39 64 82 90 Külső Monoron eleve több a tanya már a korszakunk elején is, — a II. k. felvétel idejére ez a legnépesebb tanyavilág. Az újabb építkezésekre utal az is, hogy a II. k. felv. idején a 82 tanyából 10-nek nincs kijelölt tanyatelke. Belső Monoron csak felényinek. A jelölt kutak száma elenyésző, 4 illetve 5. A szérűskertek száma mindkét területen megnégyszereződött (5-ről 20-ra). Épület nélküli szőlő csak 3 fordul elő. A tanyakörüli szőlőskert Külső Monoron 10%-ról 20%-ra növekedett, míg Belső Monoron inkább csökkent. A Felső tanyák a Szarvasi út és a Békési út közt feküdtek, a községtől északkeletre. Ez az egyetlen terület, ahol a két felmérés közt nem változott a tanyák száma: 21-21. Az egy épületből álló 8 tanya a III. k. felv. idejére 4-re csökkent, míg a két épületből állók száma 8-ról 11-re nőtt. Előfordul a korszakunk végére 4 épületből álló tanya is 3. Aránylag sok a tanyák melletti szőlőskert. Számuk 4ről 7-re emelkedett. Itt minden tanyának kijelölt telke volt. 11. Szenti 1985. 50. 163