Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Herczeg Mihály: Az Orosháza környéki tanyavilág az 1869. és az 1888. évi katonai térképfelvételeken
madik kat. felmérés nem ábrázol itt szőlőt. Az Orosháza néprajza szerint 9 : „Szőlőskertekkel csak a határ távolabbi részében lehetett találkozni" A szérűskertek száma 1-ről 5-re emelkedett. „Két Hosszúsor". A Csabai úttól a Gyulai útig terjedő dűlő neve az 1850. évi dűlőfelsorolás szerint. Hozzászámolták az ugarföldeket is. Barabás Jenő a „Josephinische Aufnahme" lapjain 63 szállást talált ezen a területen. Az általunk vizsgált II. és III. kat. felvételen: Tanya: Belső-Hosszúsor II. k. felv. III. kat. f. Külső-Hosszúsor II. k. felv. III. k. felv. egy épülettel két épülettel három épülettel négy épülettel több épülettel 8 13 4 3 2 18 19 12 9 3 12 32 19 13 2 27 33 9 3 1 összesen 30 61 78 73 Kijelölt tanyatelek nélkül Tanyaépület telekkel Ábrázolt kút Szérűskert Épület nélküli szőlőskert Szőlőskert a tanya mellett 2 28 4 12 3 58 6 2 11 6 72 4 2 18 1 72 6 10 1 9 Orosháza néprajza szerint: „A szőlőskert a tanya körüli legelőn kívül volt (...) A szőlőskert nagysága általában a gazdaság területétől és erejétől függött. Legtöbb Vz kishold területű volt. Ritkán 1 kishold. Ennél nagyobb csak elvétve akadt." 10 Az egy épületből álló tanyák számának gyors emelkedése mögött birtokmegoszlás is feltételezhető. Domináns a két épületből álló tanya. Nyilvánvaló, hogy az istállózó állattartás épületeit látjuk itt. A kutak meglétét természetesnek veszi a térképrajzoló, s csak akkor tünteti föl, ha az épülettől távol esik, vagy nagyméretű gulyakút. A Hosszúsori ugarok területén a II. k. felvétel idején egyetlen tanyaépületet ábrázoltak. A III. kat. felvétel 21 tanyát mutat, amiből 10 egy épületből áll, 11 pedig kettőből. A Monori ugarok is épület nélküliek. A III. k. felvétel idején is csak 9 db egy épületből és 7 két épületből álló tanyát találunk. Itt lehet tehát tetten érni a tanyavilág kialakulását egy addig teljesen épület nélküli területen. Nyilvánvaló, hogy kezdetben épült az egyetlen épületből álló tanya és csak a gazdaság megerősödése 9. Nagy Gyula szerk.: Orosháza néprajza. Orosháza, 1965., 177. 10. Uo. 178. 162