Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

jal. Nem rendelkezhettek tehát azokkal az ismeretekkel, amelyek Tessedik munkássága nyomán fellendítették az alföldi mezei gazdálkodást, de összegeződtek az orosháziak gazdálkodásában azok a tapasztalatok, amelyeket a Dunántúl különböző tájairól verbuválódott zombai evangélikusok magukkal hoztak. Talán ez is magyarázatot ad arra, hogy Orosháza rohamos fejlődésnek indult. Ez vonzhatta az újabb telepeseket és ezért növekedett gyorsan a nem régen létrejött település lakosainak a száma. így érthető, hogy Orosháza alapítása után 33 évvel képesek voltak arra, hogy a méreteiben ma is nagynak számító tornyot, amelyre tűzfigyelő toronyként kaptak engedélyt, majd pedig a toronytól néhány méterre a templom ugyancsak nagy méretű épületét megépítsék 1786-ban. Ezzel létrehoztak egy késő barokk stílusban épült templomot, amely az 1830-ban szükségessé vált toldalékkal Orosházának az egyetlen műemlék épülete. Az 1830-ban megépített, klasszicista orgonakarzaton találjuk a kétszekrényes mechanikus orgonát, amelyet Komornyik Benedek nagyváradi orgonaművész épített 1832ben. Az orgonaszekrény Dunaiszky Lőrinc alkotása. „A finomművű szószékoltár és a mellette lévő stallum az első építési periódusból származik, az Utolsó vacsorát mutató oltárkép azonban már 1838-ból való, mestere Pesky József l"

1 Ha elfogadjuk azt a meghatározást, hogy a kultúra: „az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége"

2

, akkor az orosházi evangélikus templomot berendezésével együtt a kultúra olyan anyagi eredményének tekinthetjük, amely része az emberiség által létrehozott értékek összességének. Az építmény és a berendezési tárgyak művészeti stílusjegyeit figyelembe véve a szellemi kultúra értékeit is magában hordozza az evangélikus templom. így puszta létével a kultúrának a megtestesülése és terjesztője, amely a település életére és külső megítélésérejelentős hatást gyakorolt a múltban és gyakorol ma is. Az orosházi evangélikus egyházközség azonban nemcsak az elmondottakkal hatott és hat a település kulturális életére, hanem az egyházi iskolák és tanítók, a lelkészek munkája és az egyházi zene támogatása és terjesztése által is. EGYHÄZI ISKOLÁK ÉS TANÍTÓK A kultúra része a „népművelés, amely a társadalmi tudatformák (tudomány, művészetek, filozófia, erkölcs, jog, vallás stb.) vívmányait szélesebb vagy keskenyebb rétegek körében elterjeszti."

3 A népművelés a tömegek műveltségi szintjé1. DercsényiB.-FoltinB.-G. Györffy K.,-HegyiG., Winkler G. -Zászkaliczky Zs.:^Evangélikus templomok Magyarországon. Budapest, 1992. 139. 2. Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest, 1972. 799. 3. Új Magyar Lexikon 4. Budapest, 1962. 278. 14