Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Pintér János: Az Orosházi Evangélikus Egyházközség oktatási, nevelési munkája és kulturális hatása a település életében

nek iskolán kívüli emelésére vonatkozó tevékenység. Az iskolai oktatást alap- és középfokon közoktatásként tartjuk számon. Azonban e kettőt, a kulturális tevékenységet és az oktatást nem lehet egymástól elválasztani. Oktatás nélkül nincs kultúra és nincs népművelés. Az oktatás a kulturális értékek megértésének és elfogadásának az alapja. A rövid bevezető után emlékeztetek arra, hogy a zombai áttelepülők Dénes Sándor tanító vezetésével jöttek Orosházára, új otthont teremteni. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy az első telepesek fontosnak tartották azt az alapműveltséget maguk és gyermekeik számára biztosítani, amit a tanítók az alapoktatással nyújtani tudtak. Az ezerhétszázas évek középső harmadáról keveset tudunk orosházi viszonylatban, mivel „az evangélikus egyház ... jegyzőkönyvet csak 1818ban kezdett íratni"

4

. Megbízható Békés megyei adatokkal is csak 1771-től rendelkezünk a tanítók vonatkozásában. Ezt annak köszönhetjük, hogy a „kancellária 1770-ben országos tanügyi összeírást rendelt el."

5 Ennek a körrendeletnek az volt a célja, hogy összeírják „az iskolamesterek nevét és vallását, növendékeik számát és nevét, jövedelmeik minőségét és mennyiségét, s fenntartókhoz való viszonyukat, tanításuk módját és anyagát."

6 Sajnáljuk, hogy a sok hasznos kérdés között nem szerepelt az iskolaépületekre vonatkozó kérdés. így pontosan nem tudjuk, csak következtetni tudunk arra, hogy Orosházán, a település keletkezése után 30 évvel hány iskolája volt az evangélikus egyháznak. Mivel a tanulmányban közölt adatokból nem tűnik ki, hogy az evangélikus egyház tanítóin kívül más felekezetnek is lett volna tanítója, ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy abban az időben csak az evangélikus egyház tartott fenn iskolákat és alkalmazott tanítókat. Sajnáljuk azt is, hogy a település első tanítója nem szerepel a felsoroltak között, noha az alkalmazásuk évét tekintve 1745-től közöl adatokat a kimutatás. Arra is csak következtetni tudunk, hogy a település alapítói az elsők között gondoskodhattak arról, hogy gyermekeik iskolázásának meglegyenek a megfelelő tárgyi feltételei. Ezért bizonyára a templommal együtt iskolát is építettek, vagy esetleg a templomot iskolai célokra is használták. Az evangélikus egyházban az iskolák államosításáig több kisebb településen a kis létszámú gyülekezetnek nem futotta külön templomra és külön iskolára, ezért iskola-templomot építettek. Kezdetben így lehetett ez az áttelepülés gondjait, az új otthonteremtés feladatait hordozó evangélikus egyházközséggel is Orosházán. Az orosházi evangélikus egyház 1759-ben Vitéz Mihályt, 1766-ban Lacsny Mihályt, 1771-ben Antal Jánost alkalmazza tanítóként. A három tanítónak 620 4. Veres József: Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján 1886. 127. 5. Tóth Lajos: Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában. Békési Élet 1978/1. sz. 20. 6. Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában II. 1902.233. 15