Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról

löknek. Pusztai János kovácsmester is váltott magának ebből, de a bíró panasza szerint nagyobb területet szántott fel, mint amennyiért az árendát megfizette. A tanács a törvénybírót és egy esküdtet küldött ki, hogy mérjék fel a ténylegesen használt területet és a kibérelt föld mennyisége feletti terület használatáért kétszeres árenda fizetésére kötelezték, mint „tsalfaságban járót"

33

. A nád és szalmatetős házakból álló faluban nagy veszedelem volt a tűz. Ezért az utcán való pipázást is sok helyütt tilalmazták. 1821 márciusában Séllei Pál a nagy szélben szájában égő pipával kocsizott végig a helységen. A tanács vakmerő cselekedete miatt testi büntetésre érdemesnek tartotta ugyan, de fiatalabb korában szerzett sérülésére tekintettel „12 óráig tartó árestomra" ítélték

34

. Más községben, így Orosházán is tiltották a hangos mulatozást. 1823. január 4-én „Vörös István Éjjeli Vigyázó feladván Szulla Istvánt, hogy újj esztendőkor magánál bandát tartott és duda muzsikált. Végeztetett: Bizonyos lévén az, hogy Szulla István a köz végzés ellenére a maga házánál bandát tartott, mint a tilalmat megvető 12 páltza ütéssel büntetetni meg"

35

. Két esztendővel később 1825 júliusában „Pápai András és Hegyi György juhászok, nappal az utzán muzsikáltatván magokat kurjangatva; más jámbor lakosoknak botránkoztatására lenni nem írtódzván, behajtattak... Végeztetett: Ebbéli helytelen cselekedetjek annyival inkább figyelembe vétetvén, mivel azáltal másoknak is rossz példa adódik afféle korhelyságra, és különben is a jószágot elhagyni a nyomáson gondviselés nélkül, hibás tselekedet lévén, Hegyi Györgyöt 12 páltzára, Pápai Andrást pedig, mint akit Hegyi György tsábitott magához 8 páltzaütésekkel megfenyíttetni"

36

. A tanács elé kerülő polgári peres ügyek legnagyobb része az örökösödési és egyéb vagyoni ügy. Sokan keresik igazságukat a béres és a gazda közti vitás esetekben. Adósság behajtása, kártétel miatt elégtétel szerzése, egyezség nem teljesítése körüli pereskedés is előfordul több-kevesebb gyakorisággal a protocollum bejegyzései között. Az előforduló örökösödési ügyek között mindössze két olyan található, amelyben a szülő, illetve a nagyszülő által tett végrendelet ellen szólal fel érdekelt fél. Kéri János és Kéri József két leánytestvére ellen indított port, hogy az elhunyt özvegy édesanyjuk által csak a leánytestvérekre hagyott vagyon nem őket illeti meg, mivel „a nemtelen polgároknak javaik nem leányaikat, hanem férfi ágon lévő örököseiket illetik..." A leányok azzal védekeztek, hogy anyjuk, mint a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt édesapa örököse, jogosan készíthetett végrendeletet és a felperesek közül a másik fiát a vele való bánásmód miatt rekesz33. Orosháza tü. jkv. 53/1820. jkv. sz. 34. Orosháza tü. jkv. 130/1821. jkv. sz. 35. Orosháza tü. jkv. 5/1823. jkv. sz. 36. Orosháza tü. jkv. 34/1825. jkv. sz. 148