Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)
Jároli József: Történeti néprajzi adatok az 1848 előtti Orosházáról
tette ki az öröklésből. A tanács a leányoknak adott igazat, az elsőrendű felperes az ítéletbe nem nyugodott bele, az úriszékhez fellebbezett 37 . A másik panaszos, Öreg Szekeres Takáts Mihály unokája, Száz Péterné kevesellte a nagyapja által neki juttatott fél szőlőt, amit az idős ember gondozásának fejében kaphatott. Kérte, hogy nagybátyja a neki testált vagyonból még valamit adjon át neki. A tanács a végrendelet megváltoztatására nem lévén feljogosítva, az úriszékhez utasította a kérelmezőt 38 . Mindkét esetben a fiági örökösödés rendszerének meglétét láthatjuk a törvényes, illetve a törzsörökléssel szemben 39 . Az anya és a fiúk közti egyenlő vagyonelosztásra találunk példát a 97/1821. tü. jkv. számú bejegyzésben. „Özv. Bolla Györgyné, Bolla János és Mihály fiaival megjelenvén a Tanáts előtt azon jelentéseknek előadásával, hogy néhai Bolla Györgytől maradt jószágot az Annyok, 4 fijak és egy testvér leányok között felosztották úgy, hogy az egész elosztott vagyon 3325 forintra betsültetvén, abból a még nőtelen két fijunak megházasodására 200 forintot, hajadon leány testvéreknek kiházasítására 30 forintot és a kisebb szőlőt kihagyták, és így még osztandó 3095 forint maradt; melyből mindegyik fijunak 619 forint jutott, ugyanannyit az Annyoknak is; ezen kívül maradt még az Annyok kezei között egy 5 kapás szőlő, melyet az Annyok életében kiadni nem akarja, nem is adja, ígérvén, sőt, azt nyilatkoztatván ki, hogy halála után azon szőllőn mind a négy fijak egyformán osztozzanak; ezen egyességre Végeztetett: Későbbi tudományul beiktattni." A fiági örökösödés érvényesül ez esetben is, az anya egyenlő részt kapván, a visszatartott szőlővel együtt özvegyi joga érvényesül, megélhetése biztosítására. A leánytestvér csak a kiházasítás összegét és a kisebb szőlőt kapta örökségül. Az özvegynél maradt szőlőre a négy fiút utóörökösnek rendelte az édesanya, azzal, hogy halála után egyenlő részben kapják meg 40 . A jobbágy családfő után maradt vagyon három részből tevődött össze: az ősi családi vagyon, a családfő és a házastársa által közösen szerzett ún. szerzeményi vagyon és a feleség által a házasságkötéskor bevitt vagyon 41 . A tanács elé került perekben mindhárom vagyonrésszel kapcsolatban találunk bőségesen adatokat. Rajki Péterné 1823-ban benyújtott keresetében fiát akarta köteleztetni arra, hogy a volt férje utáni jussukat neki és leányainak adja ki. A tanács döntése szerint a fiú kezén levő vagyon az apa után maradt ősi vagyon, ami őt illeti, hajadon testvérét ugyanúgy köteles kiházasítani, mint korábban a másik leánytestvérét már kiházasították 42 . 37. Orosháza tü. jkv. 91/1821. jkv. sz. 38. Orosháza tü. jkv. 87/1822. jkv. sz. 39. Tárkány Szűcs 1981. 760. 40. Tárkány Szűcs 1981. 753. 41. Tárkány Szűcs 1981. 719., 721., 357., 346-348. 42. Orosháza tü. jkv. 63/1823. jkv. sz. 149
