Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hajdú Mihály: A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben

Politzer Privári Prokop Puliczer Raffay Ratkovics Risdorfer Roczó Rósen Steffek Sajti Stotzer Sarkadi Szabó Szalma Schiff Szénási Schöpflin Szeremlei Schreffer Szrenkányi Schweiger Szuhánszki Sinka Talányi Thai Tóth Pál Tűhegyi Vadász Vágner Venkur Werkner Werner Zombai Az egyszer előforduló nevek között is volt néhány (12), ahol nem volt megadva foglalkozás [0]. Benke Csicsely Losonczi Ugrik Bödő Gasperik Muth Wertheim Czimek Grexa Neuhold Wilhelm Amint látjuk, összesen 1771 különböző családnév fordult elő Orosházán 1931­ben. Ez azt jelenti, hogy egy névre 14,07 személy illetve 5,38 család elnevezése jut. Itt figyelembe kell venni, hogy nagyon sok esetben külön családfőnek tekin­tették az önálló keresettel rendelkező felnőtteket egy-egy háztartásban, s mindig külön szerepeltették az özvegyasszonyokat, ha együtt éltek is gyermekeik család­jával. A föntinél tehát valamivel rosszabb lenne a nevek családokra kiszámított megterhelési mutatója, ha nagyobb, a háztartásokkal azonos családegységekkel számolnánk. Halladanul érdekes lenne a nevek etimológiai összetételét, nyelvi hovatartozá­sát, jelentés és alaki rendszerét is megvizsgálni, de most erre nincs terem, s a meg­levő adatok alapján ezt bárki később is elvégezheti. (Különös érdekessége az összegyűjtött anyagnak, hogy az is meghatározható belőle, ki, milyen család­nevű a városnak melyik részén lakott. Pontosan ki lehetne mutatni a Szőlőkre, Bónumra, Gyopárhalmára, Rákóczi-telepre stb. jellemző családneveket. Ezt a vizsgálatot majd egyszer meg is próbálom elvégezni egy másik dolgozat kereté­ben.) Most a foglalkozási megoszlások és a családnevek viszonyának föltárását tűztem ki célul, s ehhez előbb nézzük meg az egész település foglalkozási megosz­lásának arányát! Mivel a háztartásbeliek esetében a férj vagy a volt férj foglalko­zása nincs megadva, ezeket úgy tekintem, mint azokat az eseteket, amelyekben egyáltalán nem szerepel foglalkozás, s mindkét csoport adatait kiveszem a száza­lékszámítás alapjául szolgáló összegből. Tehát nem a 9530 családegységhez, hanem csak 7836 családszámhoz viszonyítom az egyes foglalkozási kategóriákat. Mindezek alapján az egyes foglalkozási csoportokban szereplők száma és arány­száma a következő. 136

Next

/
Thumbnails
Contents