Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hajdú Mihály: A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben

F (földműves) 3265 41,66% E (értelmiségi) 173 2,2% T (tisztviselő) 143 1,8% A (alkalmazott) 538 6,9% I (iparos) 1785 22,8% К (kereskedő) 710 9,1% M (munkás) 1032 13,2% E (egyéb) 190 2,4% H (háztartás) 1641 0 (nincs foglalkozás megadva) 53 Természetesen az egyes családok és családcsoportok arányszámainak vizsgálatakor is levonom az összes előforduló létszámból a háztartásbeliek és ismeretlen foglalkozásúak adatait. Nézzük először meg a leggyakoribb családnevűeket egyenként! .g .g -о Х> и > СЛ rt (Л ь е В 'С >а ю О а! о (Л 'Tri чЗ <л MU и H аз N СО W 3 и П Z 2 N F 51,8 55,5 44,8 37,5 42,2 75,4 41,6 39,0 59,3 59,5 É 1,3 0,9 1Д 1,2 2,3 0,9 0,8 0,9 T 2,6 1,1 2,3 0,8 0,9 0,9 1,0 A 4,8 4,4 7,2 7,5 4,7 1,7 6,5 4,6 2,8 I 22,5 13,1 24,3 23,6 20,3 10,2 22,0 31,9 21,6 23,2 К 5,6 4,8 6,6 9,8 7,0 1,7 8,1 8,2 5,6 7,1 M 12,7 17,0 12,6 15,6 14,8 9,4 16,3 10,9 6,6 8,1 E 1,3 2,2 2,2 1,2 5,5 4,9 3,7 1,9 Első pillantásra nem mond semmit az egybevetés, pontosabban: meglehetősen eltérő képet mutatnak az egyes családnevűek foglalkozás szerinti megoszlásai. Amikor azonban figyelmesebben megnézzük az egyes családneveket, azt tapasztaljuk, hogy vannak közöttük olyanok, amelyek országszerte általánosak, nem helyi jellegzetességűek. Mások viszont a környéken nem fordulnak elő, tehát viselőik ősi orosházi származásúak. (Ha mégis megtalálhatók a környéken, akkor minden bizonnyal Orosházáról települtek oda ezek a családok.) Föltétlenül ilyen a Szemenyei, amelynek tagjai a második legnagyobb földműveléssel foglalkozók arányát mutatják, s a legkisebb a honorácior rétegben való részvétele, de a kétkezi munkássá való deklasszálódása is legkisebb. Meglehetősen nagy, majdnem a legnagyobb az iparral foglalkozók aránya is. Ez önmagában is mutatná, hogy a régi 137