Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hajdú Mihály: A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben

A családnevek és a foglalkozások összefüggései Orosházán 1931-ben HAJDÚ MIHÁLY A város családneveivel már többen és sokszor foglalkoztak. Legutóbb Szabó Ferenc írt tanulmányt az egyik kerület névösszetételéről Egy orosházi városnegyed családnevei 1928-ban címmel (Névtani Értesítő 15. sz. Budapest, 1993. 278-281). Ebben nemcsak a korabeli neveket vizsgálta, hanem ezeknek a gyakoriságát egybevetette az 1752. és 1800. évi adatokkal is. Megállapításai fölhívják a figyelmet olyan további kutatások végzésére, amelyek fényt deríthetnek a város szociális összetételének az alakulására, a különböző kerületekben és területeken (Bogárzó, Szőlők, Rákóczi-telep stb.) lakók összetételeinek különbségére mind származási, betelepülési, mind pedig foglalkozási, szociális vonatkozásban. Az eddigi fölmérések a lakosság foglalkozását nem vették figyelembe. Nem is vehették, mivel az összeírások nem utaltak erre, hiszen a XVIII—XIX. században a túlnyomó többség a mezőgazdaságban dolgozott, az iparos réteg - névtani szempontból - gyakorlatilag elhanyagolható kisebbségben volt. A XIX. század végén történt gazdasági föllendülés, a több irányban kiépített vasútvonal növelte meg az iparos és kereskedő réteget Orosházán. Nagyon fontos helytörténeti szempontból annak a bemutatása, hogy ez a társadalmi réteg honnan verbuválódott, kikből alakult ki: a helybeli, eddig mezőgazdasággal foglalkozók közül fejlődött, vagy betelepültek teremtették meg az orosházi kereskedő és iparos réteg alapját? Szabó Ferenc fönt említett tanulmánya hívta föl a figyelmem egy olyan forrásra, amely a foglalkozásokat is tartalmazza a benne szereplő személynevek mellett, s így a családnevek alapján ki lehet következtetni a különböző foglalkozásokhoz tartozók származását, eredetét, vagyis azt, hogy régi orosháziak vagy betele115