Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

nyék szerint a Szenes út elnevezés onnan eredhet, hogy az erdélyi hegyekből ezen az úton szállították idáig a faszenet és a faárukat. A Pestre vezető út városunkból egyenesen északnak, majd északnyugatnak haladt. Elnevezései: 1784: Via ex Oppido Szentes (T. 4), 1820: Pesti hosszú út (H. 1820. nov. 5/4), 1841: Újvárosi út (T. 8), 1859: Pesti ország út (T. 13). Ezen az úton elsődlegesen az Újvárosi-pusztán és a Fábiánsebestyéni-pusztán keresztül Szentesre lehetett eljutni. Az első neve is erről tanúskodik. Innen aztán tovább lehetett menni Pestre. Mai, másik ismert neve: Gádorosi út. Az újjátelepült Orosházának, tudjuk, hogy már a kezdeti évtizedekben is szoros volt a kapcsolata a tőle északabbra fekvő Szarvassal. Gondolunk itt az evangélikus vallásra és az evangélikus iskolára. Az idevezető út névváltozatai ezek voltak: 1784: Via ex Szarvas (T. 4), 1832: Szenási út (H. 1832. jan. 15/7), 1859: Szarvasi országút (T. 13), 1870: Szénási Országút (T. 15). Tulajdonképpen napjainkban is ezeken a neveken ismert. A Szarvasi útból az 1784-es térkép szerint a Kenderföldek sarkánál egy út ágazott ki északkeleti irányban, ez pedig a Via ex Gyoma vagyis a Gyomai út volt (T. 4). Ezen a néven azonban ismerünk egy másik utat is, de erről majd később. A közvetlenül Orosházáról kiinduló utak közül utoljára hagytuk azt az utat, amelyet ma Csabai útként vagy másképpen Negyvenhetes útként ismerünk. Nem véletlenül, hiszen ennek az útnak eredetileg nem ez volt a neve. Az általunk ismert források az utat a következő nevekkel említik. 1819: Monori út (H. 1819. Marc. 14/3), 1824: Monori Csárda útja (H. 1824. jún. 13/2), 1841/1878: Gyulai út (T. 8). Ezeket a neveket viselte annak idején a Monori-csárdáig, s az orosháziak is így nevezték. A Csabai út vagy Csorvási út elnevezés erre az útra illetve erre a szakaszára viszonylag újabb, későbbi keletkezésű. Ha már itt tartunk, említsük meg, hogy ez a csárda szintén jelentős utak, akkoriban országutak találkozási pontjánál helyezkedett el. Mellette haladt el délkeleti-északnyugati irányban a híres Göbölyhajtó út, amely Aradról kiindulva Varjas, Dombegyház, Bánhegyes, Földvár után érte el a Monori-csárdát. 1784: Via ex Szentes Aradinum ducens (T. 4), 1824: Göböl hajtó út (H. 1824. aug. 1/8), 1841: Aradi Göböly hajtó út (T. 8), 1841: Aradi Gőböly út (T. 9) - ezeket a neveket említik a források. Ez a széles út, amelyen lábon hajtották a nyugati piacokra az eladásra szánt hízóállatokat, a csárda után szintén Szentes felé vette az irányt, mint ahogyan arrafelé tartott például a postaút is. A Monori-csárdától azonban még három út indult ki más települések felé. Az egyik a Gyulai út volt, melynek kezdeti szakaszát már fentebb említettük. 1784: Via ad Possessionem Csaba ducens (T. 4), 1828: Gyulai út (H. 1828. márc. 30/5), 1848: Gyulai Ország út (T. 10). Utvonala egy rövid szakaszon megegyezett a régi Csabai úttal, azonban a Nagygerendási-csárdánál keletebbre fordult, s a Kígyósipusztán keresztül érte el Gyulát. 107