Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

kettős-csárda mellett elhaladva érte el Arad városát. A mai idősebb orosháziak még mindig az Aradi út elnevezést használják, míg a fiatalabbak a Kaszaperi utat. A legelső határleírásban szereplő „Csabárúl Orosháza felé és Vásárhelyre vivő út" a régi, eredeti Csabai úttal azonos. Ez nem más, mint a mai, belterületi Dózsa György utca külterületi folytatása. 1784-ben Via ad Possessionem Csaba ducens (T. 4), 1841-ben Csabai posta út (T. 8.), 1859-ben Csabai országút (T. 13.) névvel jelölik a térképek. Ez az út, amely a Nagygerendási-majornál (a mai Gerendás község), a Kisgerendásicsárda és a Nagygerendási-csárda mellett elhaladva, enyhén északkelet felé fordulva érte el Csabát, lett az alapja 1787-88-ban az egyik vármegyei postaútnak. Ezen postaút további állomásai: Gyula, Sarkad, Remete, Szalonta, Gyapjú és végül Nagyvárad voltak. Gecsei Lajos megemlíti könyvében (A postaszervezet működése Békés vármegyében 1787-1850., Békéscsaba, 1972), hogy bizony ez az út is, bármilyen jelentőséggel bírt, felette rossz állapotban volt, mondhatni, mindig. Mégis, mindezek ellenére: „Az Orosháza-nagyváradi postaúton 1788-tól rendszeres volt a forgalom. Mindkét irányban hetenként két alkalommal indították a postát, és az útviszonyoknak legjobban megfelelő módon - lovas legényekkel - továbbították a küldeményeket. " (i. m. 25, 33.). Orosházán azonban keresztülhaladt egy másik postaút is, mégpedig az, amely Pestet kötötte össze Araddal. Valójában ez volt a fő postaút, és a Nagyvárad felé vezető hasonló célú út ebből ágazott ki városunknál. Állomásai Aradról kiindulva a következők voltak: „.. .Battonya, Komlós, Orosháza, Szentes, Csongrád, Alpár, Nagy-Kőrös, Czégléd, Erkény, Ocsa, Pest..." (Gecsei, 8). A vele azonos, ma is ismert Komlósi út nevével, Via ad Possessionem Komlós, már 1784ben találkozhatunk. (T. 4). Orosházának a környező területekhez viszonyítva kedvező volt a fekvése az utak kialakításához, azok találkozásához. A fentebbi részletességgel nem tárgyalhatunk mindegyikről jelen dolgozatunkban, de azért röviden említést tehetünk róluk. Ismeretes, hogy az egyes utakat az évtizedek, évszázadok folyamán különböző névvel is jelölték. Nézzük például a mai Szentesi utat. 1774: Via ex Orosháza ad Derekegyház (T. 2), 1774: Orosházi út (T. 3), 1784: Via Szegvárinum ducens (T. 4), 1784/1876: Szegvári út (T. 5), 1848: Szentesi Ország út (T. 10). Eredetileg Derekegyházán keresztül Szegvárra vezetett, s csak később nevezték el Szentesi útnak. Ma is ez utóbbi néven ismert. A mai Pusztaföldvár felé vezető út neve az idők során így alakult: 1784: Via ad Possessionem Kétegyház (T. 4), 1819: Földvári út (H. 1819. júl. 4/3), 1835: Szenes út (H. 1835. okt. 18/6) 1841: Földvári Szenes ut (H. 1841. jún. 20/13). Természetes, hogy az út legelső neve Kétegyházával kapcsolatos, hiszen ez a falu akkor már újólag létezett (a török pusztítás után), Földvár meg még nem. Egyes vélemé106