Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

vagy arra a ma is ismert földrajzi objektumokra vonatkoznának. Nem tehetjük ezt annak ellenére sem, hogy tudjuk, miszerint ezek a mélyfekvésü, vizenyős területek mind a forrásunkban, mind napjainkban is az Orosházárúl Makóra vivő út vagyis a Makói úttól nyugatra terültek (terülnek) el. A tanúk felsorolnak még egy Kerekded—lapos megnevezésű mélyebb fekvésű területet is, valamint egy Hátacskának vagyis Ormocskának szeglete nevű részt is. A földhányások, a kis határhalmok száma a két valamikori falu között tizenegy volt. 3. Szőlős és Orosháza között hét határhalom állott a jelzett időben, de névvel jelölt határpont nagyon kevés volt. Ezek egyike Aranyad, amely azonos a ma is ismert Aranyad-érrel. Aztán a Kettős-halom, Kút, Völgy - melyeknek pontos helyét, sajnos, nem tudjuk. Végül következett a Hármas-határ, amely Orosházát, Szőlőst és Földvárt választotta el egymástól. 4. Földvár és Orosháza közös határa mentén tizenkét földhányás, kis halmocska is állott. Névszerint viszont csak egy Kisded-hát nevű határpont kerül szóba, aztán az Aradra vivő út, 2. Nagy-szék nevű vízállásos hely (a várostól keletre lévő Szulalapos vagy a Csizmadia-lapos lenne?), Laponyag és végül a Csabárúl Orosháza felé és Vásárhelyre vivő út. Ennyi. Nem több és nem kevesebb. Ezek a felsorolt helynevek még akkor is kevésnek tűnnek, ha tudjuk, hogy akkor, 1745-ben, újólag és elsődlegesen csak a határvonalak kijelölése volt a cél. Ebben a határleírásban, mint látjuk, csak két olyan faluról esik szó, amelyeknek területe, ha csak kis mértékben is, a mai Orosháza kebelén belül van. Az egyik Fecskés, a másik pedig Szőlős. Azonban e korabeli dokumentumtól függetlenül is feltehetjük, hogy ideköltöző eleink részben már akkoriban, de a későbbi években biztosan, viszonylag rövid idő alatt megismerhették még annak a néhány elpusztult falunak a nevét, amelyekről vagy a korabeli írások vagy pedig a környékbeliek szóbeli közlései tettek említést. Csakis így történhetett, mert különben a volt falunevekkel kapcsolatos földrajzi elnevezések sem alakultak volna ki. Ily módon őrzi Csákóhegyes nevét például a később keletkezett Csakoi Pascum (OTjk. 1831/28), Csákói puszta (H. 1823. márc3/l), a ma is ismert Csákóikastély, Csákói iskola, Kiscsákó stb. elnevezés. Ugyanez a helyzet Monor falu esetében is. Monorról például egy Földvárral kapcsolatos határleírásban is olvashatunk 1748-ból: „Az honnan inkább észak felé mint egy négy dűlő földnyire progredialván égy nemű Mécses halomtol mintegy kétszáz lépésnyire és irányában mutattanak egy folyó határ hányást, mely hasonló képen az idei Dinyék alá való szántással valamennyire megrongaltatott Emberi kéz csinálmányt, mindazonáltal elég képpen bizonyít, mely által Orosháza Terrénumnak végezetivei és Monori Pusztának kezdetivel Földvári Puszta kűlőmbőzteték." (Kit. P., 418/2/E/ll). Ebből a kis dokumentum részletből például még olyan is kiderül, hogy a térképek által is jelzett Mécses-halomnál, mely ma is orosházi föld, abban az időben dinnyét termel103