Tanulmányok a kétszázötven éves Orosháza és vidéke történetéről (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 19. Orosháza, 1995)

Hévvízi Sándor: Orosházi helynevek az újratelepülés utáni első évtizedekben

tek, lévén a talaja homokosabb a többinél. Napjainkban Monor városunk határrészeként ismert, s többek között ily nevek őrizték s őrzik az emlékét, mint például: Monori-csárda, Monori út, Monori iskola stb. A valamikori, általunk tárgyalt falvak közül Orosháza mellett még Szentetomya volt a legszerencsésebb, hiszen a múlt században újólag életre kelt, ma pedig már mind a belterülete, mind a külterülete városunk szerves része. Összességében megállapíthatjuk, hogy Orosháza mai határát figyelembe véve a névszerint ismert Árpád-kori, középkori 21 faluból eleink 6 település neveit fedezhették fel, s csak ezeknek az emlékét őrzik a ma is ismert földrajzi nevek. Mindenesetre ezen falvak nevének, volt határának az ismerete, lakhelyükhöz, házaikhoz viszonyítva, már eleink számára is az alapvető tájékozódást jelentette. AZ ORSZÁGUTAKRÓL De mi jelenthetett még nekik fogódzót ezen az új, ismeretlen területen? Elsődlegesen is az országutak, amelyek az új települést összekötötték a közelebbi-távolabbi falvakkal, városokkal. Nézzük meg, mit rögzítenek róluk a korabeli források. {Megjegyzés: а nevek említése után a forrásokat közlöm zárójelben, rövidítve. A források, térképek jegyzéke dolgozatunk végén található.). Az 1745-ös határleírásban, mint olvashattuk, négy országútról tesznek említést az akkori adatközlők, mondhatnánk úgy is, hogy a négy legfontosabbról. Az egyik a Vásárhelyi út, amely már az akkor is jelentős településre, a mai Hódmezővásárhelyre vitt. A későbbiekben, 1848-ban Vásárhelyi Ország iíí-пак nevezi a térkép (T. 10). A vásárhelyiek szemszögéből ennek az útnak Orosházi út volt a neve, ez olvasható le Vertics Józsefnek a gróf Károlyi-birtok vásárhelyi részét ábrázoló 1774-es térképéről (T. 3). Ha napjainkig követjük ezen út neveit, akkor még meg kell említenünk a ma is ismert Kutasi út : Székkutasi út : Szegedi út sőt Negyvenhetes út elnevezéseket. A Makói út délnyugati irányban Fecskésen, Sámsonon keresztül vezetett Makóra. Országúti jelentőségű út volt, az 1859-es térkép így is nevezi: Makai országút (T. 13). Egyéb térképek még Sámsoni út-ként is rögzítik. Orosházi népnyelvi neve ma is Makai út vagy Sámsoni út : Sámsomi út. Nagy kár érte, hogy annak idején nem kövezték ki. Orosházának szinte újjátelepülésétől kezdődően közvetlen, élő volt a kapcsolata a tőlünk délkeletre található Araddal. Az 1745-ben említett Aradi út ebbe a városba vezetett. 1848-ban a térkép Aradi Ország Út (T. 10) névvel jelöli. Amikortól, a múlt század elejétől, a mai Mezőkovácsháza is újólag megtelepült, Kovácsházi tíí-ként is említik a források (OTjk. 1868. April. 30.). Ez az út viszonylag egyenes irányban, Kovácsháza, Battonya, Tornyán keresztül a Turai104