Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

A sorsbúzás hangversennyel lesz összekötve, melynek tartalmasságáról gondoskodva lesz. Hangverseny után, ha az idő is ágy akarja, a t. közönséget helybeli, kivilágítandó népkertünk fogadandja hol, ha számításunk nem csal, egyik pesti zenekar nyújtand itt ritka élvet. A húzás és hangverseny napját egyelőre meghatároznunk lehetetlen, arról tehát később értesítendjük idején korán a t. közönséget. A hangversenyhez külön belépti jegyek lesznek itt helyben kaphatók. Részvétet kérünk, hogy szép eredményt mutathassunk! Kelt B. -Csabán

Jul. 5-én 1853. REÖK ISTVÁN Hónapokig tartó szervező munka következik. Többször protestál a hatóságoknál, mert akadályozzák a sorsjegyek terjesztését, a „táncvigalom" engedélyezését, végül szeptember 26-án délután megtarthatják a 154 összegyűlt tárgy kisorsolását a „helybeli nagy sétakertben". Az esti táncvigalom hajnali négyig tartott ugyanitt, miközben a „pesti Sárközi féle hangászok mulattatták a közönséget." Polner, kötelességét teljesítve, október elsején jelenti a megyefőnöknek, hogy a rendezvény rendben folyt le, „idegenek is voltak, de kevesebben, mint várattak". Ha valaki átnézte volna a sorsjegyaláírási íveket, az osztrák önkénnyel szembenállók legismertebbjeit találhatta volna együtt, összegyűjtve. A sorsjegyek ügyét azért követtem ilyen részletesen, mert jó példája a „rendőri felügyelet" alatt álló Reök kötelességtudatának, következetes kitartásának. A nemzeti ügy pártolása, mint alapvető követelmény, később is előkerül Reök és a felnőtt Munkácsy levelezésében, s amit számon kér majd a világhírűvé vált festőtől - a hazai művészet pártolását -, azt maga meggyőződéséből nemcsak vallotta, hanem meg is tette a kor legveszélyesebb időszakában. Erre az időre esik Reöknek több kísérlete, hogy jogi végzettsége alapján biztos megélhetési forrást találjon. Az Apponyi gróf ügyészi teendőinek ellátása után most a Trautmannsdorff grófnő jogi ügyeinek intézéséről is tudunk. Augusztusban a csabai árvabizottmány „törvénytudó ülnök"-i tisztségére jelölik - évi 310 forint fizetés jelentett volna -, de „köz akarattal" Eördögh Frigyest, a város 48-as képviselőjét választják meg. Végre szeptember 10-én engedélyt kap ügyvédi praxisának ideiglenes folytatására, melyet októberben megerősítenek. Ezzel egyidőben költözik át új lakásába Vidovszkyék mellé. A beköltözés azonban nem ment könnyen. Még valamikor az év tavaszán kibérelte a Trautmannsdorff-féle gazdatiszti lakást, mint a grófnő uradalmi ügyésze. Közben azonban a csendőrség elhelyezésére sürgős megoldást kellett keresni, s épp ezt az épületet szemelte ki magának 38