Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

a szárnyparancsnokság: nagysága megfelelt, fekvése pedig elsőrendű a csendőr­ség számára. A szárnyparancsnokság akár rekvirálás útján is kész a házat megsze­rezni. Reök protestál, az uraság is, végül a csendőrségnek más, megfelelő lakást találnak. Alig múltak el a zsandárság által okozott viharfelhők, a házra újabb pályázó akadt: a főszolgabírói hivatalt és lakást kívánták benne elhelyezni. Reök április 21-én a főszolgabíróhoz írt „nyilatkozat és kérelem"-ben tiltakozik a tervezett bér­let ellen: „.. .azon ház általam már jóval előbb kibéreltetett, miért annak bérbeadása jogom sérelme nélkül nem eszközölhető. Egyszersmind folyamodom alázatosan, hogy ha csak lehetséges, mi után telje­sen szállás nélkül vagyok, mivelhogy a mostanit felmondtam, s az már más által kibéreltetett, engem bérlési jogomban meghagyni kegyeskednének." A főszolgabíróság elhelyezését is megoldották, így Reök és Miska 1853 Szent Mihály napján (szeptember 29-én) beköltözhetett a város főterén álló házba. Előkelő háznak számított abban az időben: benne „utcára nyíló három szép világos szoba találtatik- írja róla az elöljáróság, amikor még főszolgabírói hivatalt terveztek benne -, az udvarra nyíló részében... [lévő] helyiségekből szintén tisz­tességes szobákat lehet csinálni." VIDOVSZKYÉK SZOMSZÉDSÁGÁBAN Munkácsy talán jobban érezhette magát új lakásában, de elsősorban annak örült, hogy a szomszéd családban meleg otthonra, gyermekeiben vidám pajtásokra ta­lált. „Rögtön benső barátságot kötöttem Vidovszkiékkal, különösen a velem egy­korú gyerekekkel. Most már csak keveset voltam otthon, hogy úgy mondjam: hetedik gyerek lettem Vidovszkiéknál, s miután bátyámnak sem volt semmi kifo­gása ellene, sokkal jobban éreztem magam náluk, mint odahaza. Vidovszkiné valójában nagyon szeretett és éppen úgy bánt velem, mintha saját fia volnék. A jó asszony lett az én harmadik anyám." Ki volt ez a jólelkű család, aki ismét meleg otthont adott Miskának? Az apa, Vidovszky János, ebben az időben az Apponyi-uraság kasznárja, így Steiner beosztottja volt. Felesége, Urszinyi Karolina, jómódú csabai polgárcsa­39

Next

/
Thumbnails
Contents