Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)
író írja. A megtévesztő cím mögött tehát nem házvezetőnője, hanem özvegyen élő barátjának leánya rejtőzik. Ha Miska számára unalmasan teltek is a napok, Reöknek annál eseménydúsabb évet jelentett. A műkedvelő társaság további működésével nem találkozunk ugyan, de Reök újra szervez, s most már nagyobb ügy támogatása áll előtte: a pesti Nemzeti Színház megsegítése. Az akcióra nyilvánvalóan pesti ismeretségi köre által kapott ösztönzést. (Barátja, Bajza József 1848-ig két alkalommal is a színház vezetője volt, utána Erdélyi János vezette a színházat.) Májusban kér engedélyt sorsjegykibocsátásra a csabai főszolgabírótól, kérése megjárja a nagyváradi kerületi helytartósági osztályt is. Júniusban pozitív választ kap, s minthogy az ügy „legfelsőbb helyen is pártoltatik", engedélyt kap a sorsjegykibocsátásra. Szarvason a Réthy-nyomdában aláírási felhívást és csinos sorsjegyet készíttet, és széles körű aláírást indít nemcsak Békésben, hanem a szomszéd Arad és Bihar megyékben is. A felhívás első része hazafiúi vallomás is: Felhívás a pesti nemzeti színház ügyében Nemzeti színházunk ügyének fontosságát nincs ki be ne lássa. A vészkiáltások és hazafias felhívások, melyekről olvasánk, mindnyájunk figyelmét magokra vonták, és átaljános lett az óhajtás, hogy az intézetnek, melyet honszeretet emelt és támogatott eddigelé, jövője biztosíttassék. Mert színház, mely nem üzérkedik és a léha napidivat vezetékén, minden múlékony szeszélynek nem hódol, saját erejéből fenn nem állhat. Színházat, hogy szigorú bírája lehessen balítéletnek, erkölcsnek; hogy a külföld feltétlen utánzása helyett nemzete jellemét adhassa vissza, históriai és a népéletből merített eredeti müvek adása által - mert ha a nemzetet ismerni akarod, tekintsd meg színházát - szóval hogy irányadó lehessen és irodalmunk méltó szövetségese, anyagi önálló polcra szükség emelni, hogy a mindennapi kenyér gondjaitól menten, egész erejét magas feladatának megoldására fordíthassa. Alkalmazható ez különösen pesti színházunkra, melynek helyzete, különböző ajkú fővárosi lakosok között, dacára a dicséretespártfogolásnak hasonlíthatatlanul súlyosabb; melynek feladata színmüvészetünk pályája kezdetén nehezebb. Ha tehát nemzeti színházunk jövőjének biztosítása közóhajtásunk, szükség, hogy mindnyájan áldozzunk. így meggyőződve, én B. -Csabán, több helybeliek közremunkálásával, bő siker biztos reményében, felsőbb engedelemmel, nagyobbszerü sorsjátékot vélek rendezni, melynek jövedelme a pesti színház gazdagítására fordíttatnék. Mely czélból minden t. с vidékbelit tisztelettel felhívok, hogy engem jóakaratú vállalatomban, sorsjegyek vásárlása által gyámolítani szíveskedjék. 37