Czeglédy Imre: Munkácsy Békés megyében (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 17. Békéscsaba, 1994)

a legnagyobb szükségben élnek, de néhány nap alatt rendbejönnek. „Mondom, amit mindig mondtam, hogy sehol se látnak szívesebben, mint nálunk, jöjj bár télen vagy nyáron, éjjel vagy nappal, s mivel most nyugalomra van szükséged^(kieme­lés tőlem- С I.), jer, amikor akarsz, mentül elébb, annál jobb." Az atelier ugyan nem lesz kész, mert fából kívánt csináltatni Aradon, de Munkácsy szerint kemence is kellene bele - így fából nem készíthetik. Majd ponyvából csinálnak „pingáló helyet", bár Reök szobájának ablaka is nagy, csak épp széles az eresz, így árnyékol. Jöjjön tehát, de „Knauszt augusztus vége előtt kellően nem fogadhat­juk, mert a ház körül pár hétig még nagy rendetlenség lesz, azontúl nagyon szí­vesen ..." Munkácsy tehát még 1872 nyarán is válságos időket él át, s a hozzá írt levelek­ből következtethetünk, hogy júliusban hirtelen sürgőssé válik a hazatérés, „nyu­galomra van szüksége." Rejtély, hogyan kerül a hazatérés terveibe egykori düsz­szeldorfi mesterének utazása, hiszen a Knausz név mögött aligha sejthetünk mást. Munkácsy és Reök 1872-ben váltott leveleinek külön értéke, hogy ebből az idő­ből alig ismerjük Munkácsy életét. A levelek közelebb vittek ennek megismeré­séhez. Az 1872-re tervezett utazás mégis elmarad. A hosszantartó válság elmúlt: „.. .örültem, hogy munkaképességed helyreállt" - írja Reök 1872 decemberé­ben, minden bizonnyal Munkácsy előbbi levelére válaszolva. Helyette Iván látogatja meg az 1872-1873-as tanévben. A közeli Svájcból rán­dult át Párizsba. „Hogy megnőtt a fiú, alig ismertem rá... - írja Munkácsy - Csak már Pista bácsi is köztünk lehetne, hogy gyönyörködhetne bennünk..." Aztán ismét arról ír, hogy készül haza, „amihez az atelier természetesen szüksé­ges, hanem oly egyszerű alakban, amint csak lehet. Hanem a térségnek benne legalább 3 ölnek kellene lennie minden felől, egy öl széles és VA öl magas ablakkal minden eresz nélkül északnak, ahol az ablak lesz. A kis ablakok nem nélkülözhe­tetlenek, sőt nem is szükségesek, hanem ha lehetne egy kis előszoba? Az jó volna. Ha nem, az sem volna baj. Egyszóval oly egyszerűen, amint csak lehet, hogy éppen egy zárt világosságom lehessen, ha gondolja Pista bácsi, hogy ez nagyon rövid idő alatt készülhet. Bár talán lehetne akkor kezdeni, mikor otthon leszek, hogy láthassam." A hazautazás 1873 nyarán is egyre húzódik. Pedig Munkácsy újabb depresz­sziós állapota miatt nem érzi jól magát Párizsban. Itthon azonban dúl a kolera, rémisztő híreket hall a dühöngő járványról; „volt naponta 80 halott is... főképp gyerekek halnak a rossz gyümölcstől" - írja Reök. Maga sem érzi jól magát a tanyán: „Szép élet lehetne itt, ha a gazdaság apró részleteivel nem kellene baj­lódni, volna társaság s volna hova ki-kimozdulni, egyszer-egyszer nagyobb kirán­dulást tenni." „... könnyebben érezném én magam, ha egy-két társam volna, de 181

Next

/
Thumbnails
Contents