A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában

Kora vaskori leletek Sarkad határában A gomba alakban áttört szíjelosztókat a késő urnamezős kor második felére illetve a kora hallstatt korra datálhatjuk. A Balta verdéi leletben i. e. VIII. századra keltezett háromcsöves zablaoldaltaggal, valamint glasinaci típusú karddal került elő hasonló darab. Ennek a fegyvertípusnak a megjelenését az i. e. VIII. század második felére teszi a kutatás Délnyugat-Románia területén,

90 így a temetkezés és a szíjelosztó korát az i. e. VIII. század második felére lehet meghatározni. A gomba alakban áttört szíjelosztókat a sarkadi lelet alapján valószínűleg alföldi műhely gyárthatta a Ha B3 második felében; használatuk az Alfölddel szomszédos területeken, a vaszari V. halom leletei alapján átnyúlhatott а На С periódus első felébe is. A gomba alakban áttört és a V alakban kiszélesedő szárú, díszített vagy díszítetlen, kereszt alakban áttört szíjelosztók típusonkénti azonos mérete és kidolgozása mindenképpen egy műhely termékeire utalnak. Arra azonban, hogy ezt a műhelyet Sarkad körzetében sejthetnénk, jelenleg semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk. A keletkárpáti típusú lószerszámok eljutottak a Közép-Balkánig is (Barajevo, Janjevo, Rudovci). A Balkán és a magyar Alföld között a kora vaskorban fennálló szoros kereskedelmi kapcsolatokat bizonyíthatják a sarkadi bordadíszes edények is. Ez az edénytípus legközelebb az Északnyugat-Balkánon bukkan fel. Kemenczei Tibor az Alföldön előkerült kora vaskori leletek északnyugat-balkáni kapcsolatait vizsgálva rámutat, hogy a Mezőcsáti kultúra területén az i. e. VIII. században északnyugat- és középbalkáni típusú fémtárgyak is feltűnnek.

91 Az utóbbiakat részben az Alföldtől délre fekvő területekre betelepedett illír népességgel hozhatjuk kapcsolatba,

92 de a sarkadi lelet és a közép-balkáni analógiák alapján nem zárható ki a közvetlen kereskedelmi érintkezés az Alföld és a Balkán középső területei között. Valószínű, hogy az edények nem közvetlenül Görögországból vagy Itáliából, hanem a trák—illír kereskedelem közvetítésével, a kelet-boszniai glasinaci területről vagy éppen a Vardar-Morava-Duna-Tisza útvonalon jutottak az Alföldre.

93 A közép-balkáni kereskedelemmel való idekerülést kétségessé teszi azonban az, hogy azon a területen görög edénylelet a kora vaskor elejéről nem került még elő; a glasinaci régióban viszont görög eredetű, bronz edények és fegyverek jelentős számban fordulnak elő.

94 Ez alapján feltehető egyrészt, hogy a bordadíszes tálak is inkább az előázsiai minták alapján dolgozó görög műhelyekből kerültek az Észak-Balkánra s nem Itáliából; másrészt gondolhatunk arra, hogy az északnyugat-balkáni kereskedelemmel jutottak a sarkadi edények az Alföldre. Mindemellett nyitva kell hagynunk azonban azt a lehetőséget is, hogy a tárgyak esetleg a közép-balkáni kereskedelemmel vagy az Alföldtől délre megtelepedett közép-balkáni népességgel függhetnek össze. A sarkadi lelet nagyméretű edényekre utaló, kihajló peremeivel kapcsolatban nem zárható ki azok kaukázusi eredeztetése sem. A bolgár partvidéken előkerült leletek 90 Vulpe 1990. 78. 91 Kemenczei 1988b. 109. 92 Vinski-Gasparini 1973. 208-210., Trajkovic 1977'. 22. 93 A macedón és görög területek kapcsolatával és Macedónia közvetftő szerepével a Kaukázus, Közép-Európa és Görögország között J. Bouzek foglalkozott. (Bouzek 1974. 278-341.) 94 Vasié 1983. 192. 81