A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában

Gyucha Attila . ! alapj án a kutatás felvetette annak lehetőségét, hogy az Északkelet-B alkári közvetlen kapcsolatban állt a kaukázusi régióval az i. é. VIII. században.

9

! A két régió? közötti kapcsolatot egy új sztyeppéi csoport megjelenésével is összefüggésbe hozták Északkelet-Bulgáriában (Belógradec, Endze)

Л Ennek a csoportnak az Alföldön még nem kerültek elő leletei, de az Al-Duna; mentén kiépülő kapcsolat,

97 és így közvetve kaukázusi tárgyak alföldi felbukkanása sem kizárható. A keleti tárgyak a Basarabi-Bosut kultúra közvetítésével is bekerülhettek az Al-Duna mentén a Mezőcsáti Jmltúra térületére,

98 figyelembe véve, hogyaz Alföld déli részén megtaláljuk a Basarabi-Bosut kultúra termékeit, ami a keletkárpáti típusú fémleletek olténiai; előfordulása mellett bizonyítja a két szomszédos régió kapcsolatát.

99 1933-ban/a^^elбhelytQ^MrülbeЩ•l•8Ш:^mtш^•aШШajáfási^út••dШ.ben az i. е. VUE századra datált bronzszobrocska került elő, amit az előázsiai-kaukázusi stíluskörrel hozhatunk kapcsolatba.

10

" Az egymás közelében előkerült két lelet, közötti összefüggést kérdésessé teszi az,-hogy amíg a szobor egyértelműen keleti minták alapján készültnek tekinthető, addig a mostani lelet egyetlen tárgyára sem mondható el biztosan ugyanez. A probléma megoldását jelentheti az, ha feltételezzük, hogy vagy generációról generációra öröklődött a minta illetve maga a tárgy, vagy a feltételezett Al-Duna menti kereskedelmi úton jutott el a szobor a régióba, az к e. VIII, század második felében, и A két lelet geográfiai és kronológiai közelsége felvethet még egy kérdést. Mivel a szobor mélyen fekvő területről, kísérőleletek nélkül került előv feltehetőleg áldozati céllal jutott a területre, talán az egykori mocsárba vetették. A Sarkad 99, számú lelőhelyen temetkezésre utaló nyomokat sem helyszíni szemléinken, sem ásatásunkon nem találtunk, arnia tárgyak - kérdéses okú le« elrejtésére is mutathat. Felmerülhet az a lehetőség, hogy a leletet esetleg szakrális céllal ásták el. Ezt támasztja alá az is, hogy az agyagedényeket minden bizonnyal egészben, feltehetőleg étel- és italáldozattal helyezték a földbe. Erre utalhat, hogy az egyik edény aljának külső felülete másodlagosan átégett és találtunk égett foltot a belső felületen is; a másik edényben, melynek alsó harmadát még gödrében tudtuk megfigyelni, nem találtunk értékelhető jelenséget. Az is bizonyos, hogy ha a bronzleleteket agyagedényekbe is helyezték - ez azonban semmi

1vel sem támasztható alá -, akkor sem az ásatáson felszínre került edényekbe tették azokat. . s; n Isriíobn : - э BJ : lödi ttóíl гпэя г ßin&> ;s 3 s A bronzok eloszlása a megásott területen 3- a legtöbb töredéket éppen a gödröt is tartalmazó szelvényben illetve annak közeléből gyűjtöttük a humuszból -, valamint az agyagedényekkel való egykorúságuk azt mutatja, hogy egyrészt a bronzokat tartalmazó objektum vagy objektumok a gödörhöz közel voltak elhelyezve — csupán magasabban» mint a megtalált agyagedény, és így könnyebbén kifordíthatta az eke -i másrészt a leletek egy leletegyütteshez tartozhattak. A földbe kerülés kikövetkeztethető körülmés Bouzek 1983. 201-202. s Kemenczei 1988a. 80. ' Kemenczei 1981. 38. ' Szabó 1987-88. 86-99. iöO гЬ 1 Kemenczei 1990. 34. bj?.y>V '-' 82