A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában

Gyucha Attila kázusi, csontvázas temetkezési rítusú temetők

82 és a csontvázak keleti, sztyeppe-régiót tükröző antropológiai arculata is bizonyítják,

83 cáfolva a csak kereskedelmi kapcsolatok feltételezését a pontusi-kaukázusi régió és az Alföld között. A keletkárpáti típusú tárgyak már az i. e. IX. század második felében jelen vannak az Alföldön.

84 Az azokat előállító Mezőcsáti kultúra fémművessége a VIII. század folyamán bontakoztatja ki nagy hatású fémművességét, elszakadva a keleti fejlődési tendenciáktól. Termékeik ebben a században jelennek meg Észak-Itáliában

85 (Bologna, Este) és a stillfriedi leletek alapján Alsó-Ausztriában is.

86 A sarkadi lelet lószerszámzata sem keleti eredetű, egy fejlett alföldi műhely termékeinek tulajdoníthatjuk őket; formáik kialakulása helyi fejlődés eredménye volt. Az analógiák alapján a sarkadi lószerszámokat előállító műhely szoros kapcsolatot tartott fenn a Késő urnamezős kultúra délkelet-dunántúli, Kiskőszeg-csoportjával és a DaljBosut csoport szerémségi és szlavóniai területével.

87 A keletkárpáti típusú fémtárgyak megjelenése ezeken a területeken nem a Mezőcsáti kultúra megtelepedését bizonyítják, mint azt néhány kutató gondolta,

88 hiszen az ottani leletanyag a Késő urnamezős és a Bosut kultúra jelenlétének folyamatosságára utal.

89 A sarkadi szíjelosztók alapján feltételezhető, hogy dél-alföldi műhely vagy műhelyek az i. e. VIII. század második felében alakították ki azokat a lószerszám típusokat, amelyek a legnagyobb számban a Szerémségből és Szlavóniából ismertek, s a Mezőcsáti kultúra területén eddig előkerültektől részben eltérő formaviláguak. Talán nem zárható ki az sem, hogy alföldi minták alapján létrejöttek keletkárpáti típusú lószerszámzatot utánzó műhelyek a Késő urnamezős kultúra déli területén is. A Mezőcsáti kultúra intenzív kapcsolatokat épített ki a Késő urnamezős kultúra dunántúli csoportjával a Ha B3 periódusban. Ezt tanúsítja a keletkárpáti típusú lószerszámok és fegyverek megjelenése az i. e. VIII. században a Dunától nyugatra is. A Hallstatt kultúra lószerszámzatának kialakításában jelentős szerepet játszhattak a keletkárpáti típusok mintái. A sarkadi zablaoldaltag keresztdíszéhez hasonló minta felbukkanása a Hallstatt kultúra oldaltagjain - tekintve, hogy a Késő urnamezős kultúrában nem találjuk a zabiákon a motívum előzményeit - vélhetően szintén erre utal. Az alföldi, sarkadi leletek a keletkárpáti típusú lószerszámzat legkésőbbi formáit mutatják, közvetlenül a dunántúli Hallstatt kultúra kialakulását megelőző időszakét, s bizonyítják a két terület közötti szoros kapcsolatot az i. e. VIII. század utolsó évtizedeiben is. 82 Patek 1982. 28-29., Patek 1990. 61-118. 83 Éry 1990. 123. 84 Kemenczei 1981. 37. 85 Hase 1969. 39. 86 Kaus 1988-89. 257. 87 A Basarabi kultúra kelet-jugoszláviai és észak-balkáni, Bosut csoportját N. Tasié írta le és korszakolta. (Tasié 1971. 28-54., Tasié 1976. 153-162.) Tasiéhoz hasonlóan S. Gabrovec is az i. e. IX. századra jelölte meg a csoport kezdetét. (Gabrovec 1981. 49.) Bouzek a keletkárpáti típusú bronzok megjelenésének idejére teszi a csoport Duna menti expanzióját. (Bouzek 1983. 197.) 88 Tasié 1971. 28., Kosorié 1972. 22., Gabrovec 1981. 166., Kaus 1988-89. 257. 43. jegyzet. 89 Kemenczei 1988b. 108. 80