A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Gyucha Attila: Kora vaskori leletek Sarkad határában

Kora vaskori leletek Sarkad határában az i. e. VIII. század második felében megjelentek a Balkánon.

72 A sofronievói sír edényével előforduló leletek is ezt támasztják alá.

73 így a sarkadi bordadíszes edényeket is keltezhetjük az i. e. VIII. század második felére, azzal a megjegyzéssel, hogy a típus használata az i. e. VII. században is folytatódott. A kihajló, megvastagított peremű sarkadi töredékek minden bizonnyal nagyobb, a váll alatt erősen gömbösödő edények részei voltak. (24-25. kép, 26. kép I.) A Kárpátmedencében ez a típus is teljesen idegen. Hasonló profilú edények Előázsiából és a Kőbán-vidékről az i. e. IX-VI. századból ismertek.

74 A töredékekből azonban nem lehet bizonyosan megállapítani az edények formáinak rokonságát vagy eltérő jellegét. Bizonytalan a kisméretű, talán gömbszelet alakú csészék értékelése is. (17. kép 3, 18. kép, 19. kép 1-6., 21. kép 1.) Formájuk bizonyosan nem egyezik meg a kora vaskori Kárpát-medence gömbszelet alakú csészéivel.

75 Leginkább talán az észak-kaukázusi Tliből előkerült, i. e. VIII-VII. századi csészetípusokhoz hasonlíthatóak.

76 A leletben előforduló poncsorokkal díszített töredékek is talán ilyen csészéhez tartoztak. (20. kép.) Az ásatás során felszínre került nagyméretű agyagedények a helyi, tiszántúli késő bronzkori kerámiaművesség formavilágát tükrözik. (32. kép 1-2.) Szintén keletkárpáti típusú fémtárgyakkal együtt kerültek elő a Gávai kultúra urna alakú edényei Füzesabony-Kettőshalom 29. sírjában: tölcséres bronzlemezekkel, bronzgombokkal és faragott csontlemezzel,

77 Füzesabony-Öregdomb 3. sírjában: háromcsöves, bronz zablapálcákkal, ék alakú és gömbszelet alakú szíjelosztókkal.

78 A prügyi lelet tárolóedénye is gávai jellegű kerámia.

79 Terenozskin a keletkárpáti típusú lószerszámzat használatát a kaukázusi-sztyeppéi övezetben az i. e. IX. század közepétől a VII. század közepéig terjedő időszakra keltezte, és készítőiként a kimmer törzsszövetségbe tartozó népet jelölte meg.

80 A lószerszámzat alapján a pontusi-kaukázusi és Kárpát-medencei leletek kapcsolatba hozhatók.

81 Az új, valószínűleg már az i. e. IX. században az Északkeleti-Kárpátokon keresztül az Alföldre bevándorló etnikum megjelenését nemcsak a késő bronzkoritól eltérő tárgyi kultúra felbukkanása, hanem az ún. Füzesabony-Mezőcsát típusú, pontusi-kau72 Terzan 1987. 17. 73 Nikolov 1965. 168, 5. kép. 74 Howes-Smith 1986. 19, 1. kép, 43, 3. kép, 50, 4. kép., Techov 1980. 29, 9. ábra 2-3., Meljukova 1989. 411, 105. t. Ali. 11, В I. 2, В И. 5. 75 Hampel 1896. 219. t.: Fize§u Gherlii/Ördöngös-Füzes., Petrescu-Dîmbovifa 1977. 346. t. 11-13.: §omartin/Mártonhegy; 352. t. 6-8.: Sîngeorgiu de Pádure/Erdőszentgyörgy. 76 Hasonló leletek ismertek például Kiszlovodszk környékéről, a kobáni és kaskatai temetőből, valamint a csabaruhszki leletek között. Ez a csészeforma a Kaukázus középső részén még a néprajzi anyagban is megvan, fa változatban. (Techov 1977. 76, 77, 64. ábra.) 77 Patek 1990. 8. t. 1-4, 14-16, 29. t. 6. 78 Kemenczei 1989. 61, 4. ábra 1. 79 Kemenczei 1981. 29, 1. kép. 80 Terenozskin 1976. 186, 207-208. 81 A közép-európai és kaukázusi kora vaskor eleji lószerszámok kapcsolatát legutóbb C. Metzner-Nebelsick vizsgálta. (Metzner-Nebelsick 1994. 383-447.) A magyarországi leletek keleti, sztyeppéi kapcsolataival Kemenczei T. foglalkozott. (Kemenczei 1994b. 591-618.) 79