A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Cs. Szabó István: A békéscsabai Gabonamúzeum
Cs. Szabó István paraszti gabonatermesztés gépesítésének kezdeteit reprezentáló kisgépek kerüljenek begyűjtésre, illetve bemutatásra (1880-1945 között gyártott vetőgépek, aratógépek, talajművelő eszközök, takarmány-feldolgozó gépek stb.). A Békés megyei Tanács VB általános elnökhelyettese és az MSZMP Békés megyei Bizottsága egy közös levélben (kelt: 1977. május 5-én) fordult a megye termelőszövetkezeti elnökeihez. A levélben értesítették a címzetteket arról, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Békéscsabán kezdeményezte egy „ Gabona Múzeum " létrehozását, kifejtve azt is; „Az országos jelentőségű és hatású - sőt Európában egyedülálló - beruházáshoz az országos szervek anyagi és erkölcsi támogatást adnak, de feltétlen szükséges a megyében lévő gazdaságok összefogása e cél érdekében". A továbbiakban az idézett levél szövege részletezte a telepítési és döntéselőkészítő terveket, s a költségvetésben feltüntetett összeg fedezetéhez gazdaságonként - azok anyagi erejétől függően - támogatás megajánlását kérte. 1977-ben a Városi Tanács megvásárolta a gyulai műút melletti „kisfényesi" részen lévő régi tanyát - melléképületekkel - Gajdács Páltól és nejétől született Zsibrita Dorottyától (tanyaszám: 2135). A tanya ez időtől kezdve mint a leendő Gabonamúzeum első egysége, Gajdács-, vagy Csabai tanya néven került a város tulajdonába, s egyúttal a műemléki jegyzékbe. Vasvári Mihály mezőgazdasági mérnöktanár 1978. március 15-i hatállyal kapta meg a Gabonamúzeum intézményi igazgatói kinevezését Vlcskó Lajos főigazgatótól. A békéscsabai Gabonamúzeum 1984. december 31-ig a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiájaként működött annak felügyelete, szakmai irányítása alatt. Vasvári Mihály 1985. július 31-ig vezette és irányította az intézmény tevékenységét. Áldozatos, szívós munkával, az anyagi támogatásokért való utánjárással, az építkezések nehézségeivel küzdve valósította meg munkatársaival a jelenleg is látható múzeumi épületegyüttest. A Csabai Tanya mint állandó kiállítás mellett, több időszaki kiállítást is bemutattak 1978-1985 között. 1978. évben került sor a tanya és melléképületei műemléki követelményeknek megfelelő helyrehozatalára. 1980-ban a békéssámsoni határbeli, Csókás pusztán álló műemlék szélmalmot lebontották és a múzeum területén felépítették, ahol aztán Csókási szélmalom néven került bemutatásra. A növekvő költségek szükségessé tették, hogy - a megye vezetésének közbenjárásával - újabb támogatókat kérjenek fel. Az intézmény létesítése körüli teendők összefogására az illetékes szervek képviselőinek részvételével létrehozták a Gabonamúzeum Intéző Bizottságot, amely aztán 1985. január 1-е után újjáalakult Gabonamúzeum Fejlesztő Tanácsa néven. A gabonaipar a kezdetektől tetemes költséggel, milliós összegekkel vett részt az intézmény építésében és fenntartásában. 1980. október 31-én került sor az intézmény ünnepélyes megnyitására. A múzeum létének, tevékenységének megbecsülésére jellemző, hogy a múzeumot, a kiállításokat dr. Vendégh Ferenc MÉM miniszterhelyettes adta át a nagyközönségnek. Ugyanazon a napon került átadásra - szintén miniszterhelyettesi megnyitóval - Kétegyházán, a Szakiskola keretén belül működő Mezőgazdasági és Gépfejlődéstörténeti Gyűjtemény. A két intézmény között éveken át kiváló szakmai, emberi kapcsolatok működtek, többek között a két intézmény gyűjteményéből rendezett közös kiállítások bemutatásával is. 1980. november 1-től három személyes {Vasvári Mihály múzeumvezető, Gajdács Pál gondnok, Gajdács Pálné teremőr-takarító) múzeummal gyarapodott Békéscsaba város közönsége, s az idelátogató turisták. 450
