A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Cs. Szabó István: A békéscsabai Gabonamúzeum

A békéscsabai Gabonamúzeum A gabonamúzeum teljes fenntartási és működési költségeit 1985. január 1-ével a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat vette át, a munkáltatói jogokkal együtt. Tekintettel az egyre romló gazdasági helyzetre, a Gabonamúzeum Fejlesztő Tanácsa soros ülésén úgy döntött, hogy a távlati tervekben szereplő, még felépítendő objektumok (gabonatermesztési-, sütőipari-, gabona-feldolgozó ipari pavilonok, vízi-, szárazmalom, központi irodaépület) létesítését bizonytalan időre elhalasztja. A fejlesztő Tanács a fenntartó vállalat kérésére hozzájárult, hogy a gabona tárolásának, feldolgozásának tárgyi és dokumentációs anyaga kerüljön gyűjtésre. Az intézmény fenntartási körülményeiből, szakember létszámából adódóan nyilvánvaló, hogy a „Működési engedély "-ben megszabott, meghatározott országos gyűjtőkörét ellátni nem tudta. A Gabonamúzeum létesítményei 1.) Gajdács vagy Csabai tanya Az eredetileg 1824-ben épült háromosztatú tanya, az 1888-as árvíz után színnel, istállóval és melléképületekkel bővült. A vertfalazatú, szabadkéményes épület, a rőzsevázra sártapasztással készült kemence, a konyhai tüzelőhelyek, a nádfedés, az alföldi építkezési mód ősi maradéka. Az eredeti tetőszerkezeti ácsolatot a melléképület őrzi. A hombár 1871-ben épült, és az újkígyósi Réti család udvaráról telepítették át. A hagyományos gabonatermesztésre berendezkedett életformának állít emléket a tanya és annak berendezése. 2.) Csókási vagy Kiss-féle szélmalom A megyerendezések előtt Makó város határához tartozó, ma Békéssámson határában lévő Csókás pusztáról telepítették át a szélmalmot. Csókás puszta egy, a török hódoltság idején elpusztult község nevét őrzi. Ennek a pusztának 507. sz. tanyájáról származó szélmalmot Vajnai Pál építtette két pár malomkőre 1856-1860 között. A malom vonzáskörzetébe kb. 100 tanya tartozott. Az 1890-es években három pár kőre építették át. Évi teljesítménye: 15-16 vagon termény őrlése, darálása. Későbbi tulajdonosai voltak Molnár István és Bokor Mihály. A Kiss család tulajdonában 1953. november 30-án őrölt utoljára. 3.) Vésztő-Mágori szín Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után a földesurak igen sok ingyenes robotnaptól estek el. Éppen ezért a XIX. század második felében rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdasági termelés gépesítése, hiszen a termelés fenntartása és növelése ezt megkövetelte. Vetőgépek, aratógépek, cséplőgépek és erőgépek kerültek az uradalmak által beszerzésre. Az új gépek raktározására célszerű építményekre volt szükség. A múzeum területén hasonmásként felépített gépszín, impozáns épületével és szemmel látható célszerűségével, sok látogató által megcsodált egység. Eredetiben Vésztő község határában a Mágori határrészen, gróf Wenckheim Dénes és örökösei birtokán épült fel 1875ben, Mikó János békési ácsmester tervei szerint. Ma juhhodályként hasznosítja a helybéli termelőszövetkezet. 4- D1