A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Palov József: A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről
BMMK 16 (1996) 437-447. A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről - Palov József Szarvason és környékén az első régészeti kutatások 1870-től 1920-ig folytak Haan Lajos, Zsilinszky Mihály, Benka Pál, Krecsmarik Endre és mások kezdeményezésével. Az eredményekről néhány tanulmány és önálló kiadvány jelent meg. Helyi múzeum hiányában a leletek a környező múzeumokba, a szarvasi gimnáziumba és a tanítóképzőbe kerültek. Az 1920-40-es években számottevő régészeti feltárás nem volt - Fettich Nándor Szarvas-Hurkás nevű határrészben végzett ástatásának kivételével. Eben az időben a különféle földmunkákkal időnként előkerült leletek nagy része elkallódott vagy megsemmisült. Néprajzi felderítés és gyűjtés ezekben az években nem folyt. Jelentősek voltak viszont a Szarvas helytörténetéről és Tessedik Sámuel munkásságáról megjelent forrásértékű művek, elsősorban Nádor Jenő, Mendöl Tibor, Banner János és Krecsmarik Endre kutatásainak eredményeként. A múzeum alapításának gondolatát elsőként Orosz Iván szarvasi újságíró, költő és helytörténész vetette fel 1933-ban, 1 majd 1934-ben Baginyi János szarvasi géplakatos, aki erre a célra felajánlotta a 130 tárgyból álló háborús fegyvergyűjteményét 2 . A következő évben Laukó György szarvasi hentesmester vázolta a múzeum létrehozásának lehetőségeit 3 . A község akkori vezetősége, értelmisége és őslakossága közömbösen fogadta ezeket a felvetéseket, és megvalósításukért semmit sem tett. Új korszak kezdődött 1951 szeptemberében, amikor a szarvasi tanítónőképző tanárai - többek között Palov József, Pataj Mihály és Szakács György - elhatározták, hogy az iskolában néprajzi gyűjteményt létesítenek oktatási céllal. A gyűjtés tehát nem múzeumalapítási szándékkal indult meg, hanem a tanítóképzéshez szükséges néprajzi tárgyak szemléltetésének igényével. A szerencsés véletlennek tulajdonítható, hogy az 1951. október 20-án tartott IV. országos múzeum vezetői értekezleten felvetődött a Szarvason létesítendő Tessedik Emlékmúzeum gondolata. Idézet Ortutay Gyulának, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja elnökének ekkor elhangzott hozzászólásából: „Megütötte a fülemet egy városnév, Szarvas város neve. A magam részéről meg kell mondanom, hogy nagy fájdalom nekem, hogy nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy Tessedik Sámuel emlékére valamit tenni kellene. Annak a Tessedik Sámuelnek az emlékére, aki először vetette fel a magyar parasztság sorsának megjavítását, akit Oroszországba akartak elvinni egyetemre vezetőnek, aki jelentős forradalmi javaslatokat hozott Széchenyi és Kossuth előfutáraként. Ennek a Tessediknek öregkori szenvedés és igen keserű halál jutott osztályrészül. Fájdalom, ennek a nagy embernek az emléke csak annyiban van megörökítve, hogy (mezőgazdasági) gimnáziumot neveztek el róla, holott egész sereg tárgyi emlék és korabeli város-anyag volna begyujtheto és összeállítható, ami legalább egy kéttermes emlékmúzeum megvalósítására lenne alkal1 Szarvasi Hírlap 1933. szeptember 24-i szám. 2 Szarvasi Közlöny 1934. szeptember 30-i szám. 3 Szarvasi Közlöny 1935. szeptember 29-i szám. 437
