A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Palov József: A szarvasi múzeum múltjáról és jelenéről

Palov József mas. Ezt valamiképpen létre is kellene hozni, akármilyen módon. Az hiszem, hogy a szarvasiak ebben a munkában a múzeum segítségére lennének."

4

. E felvetés megvalósításának felderítésére Péter László előbb karcagi, majd makói múzeumvezető és Nagy Gyula orosházi múzeumvezető kapott megbízást.

5 Szervező munkájuk eredményeként a szarvasi községi tanács 1951. november 24-én határozatot hozott múzeum létesítéséről. Az előkészítő munkálatok a megfelelő épület megszerzésére és a gyűjtések folytatására irányultak.

6 Sajnos, a felkért tanárok ekkor már nem vállalták a közreműködést, így a még nem is létező múzeum minden gondját - jó ideig társadalmi munkában - egyedül Palov József viselte. A szervezéssel megbízott mellékhivatású múzeumvezető ekkor Ortutay Gyula elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy Nádor Jenő nyugalmazott gimnáziumi igazgatót és neves Tessedik-kutatót célszerű lenne alkalmazni múzeumi munkatársként szerény tiszteletdíjjal. A kedvező válasz rövidesen megérkezett, és ezzel 1952. január 1-től a múzeum kétszemélyessé, majd Lestyan Pálné teremőri alkalmazásával háromszemélyessé vált.

7 A szarvasi járási tanács még ebben az évben múzeumi célra kiutalta a Kossuth L. u. 44. számú magántulajdonban levő lakóházat.

8 A birtokbavétel után máris sok szarvasi lakos követelte az épületnek lakás céljára való átadását - rábeszélések, kierőszakolt hatósági helyszínelések, fenyegetőzések kíséretében. Ezek ellensúlyozására, de főként a múzeum közművelődési szerepének bemutatása céljából 1952-53-ig évenként négy-öt vándorkiállítás kapott helyet a kiutalt épületben és egyéb szarvasi kiállító-helyiségekben. A múzeum gyűjteményének alapját a helyi iskoláktól és a megyei múzeumoktól átvett szarvasi eredetű régészeti leletek képezték, valamint az 1951-52-ben megszerzett helytörténeti és néprajzi tárgyak. Utóbbi gyűjtések a következő témákra összpontosultak: Tessedik-hagyaték, kisparaszti növénytermesztés és állattartás, szőlőművelés, céhes ipar, kismesterségek, kerámia, viselet, vadászat. Ez a szerteágazó célkitűzés kezdetben nélkülözte a különös tervszerűséget, és csak később vált tematikailag céltudatossá. A régészeti leletmentések ebben az időben csupán a különféle földmunkákkal alkalomszerűen előkerült leletek megszerzésére és adattári leírására korlátozódtak. A gyűjtések és a birtokba vett épület alapján a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja 1952. április 25-én hozott határozatában jóváhagyta a helyi állami intézményként való működést és a Tessedik Sámuel Múzeum elnevezés viselését.

9 Sajnos, Nádor Jenő munkaviszonyát a felettes hatóság takarékossági indokkal 1953. év végével megszüntette, és ezzel a múzeum gyakorlatilag ismét egyszemélyessé vált.

10 Az 1952-53-ik években megkezdődött a tervezett Tessedik-emlékkiállítás tématervének és rendezőkönyvének összeállítása és lektorálása, a még hiányzó tárgyi anyag gyűjtése és kölcsönzése, a kiállítás költségeinek megszerzése. Eközben az 1952-ben 4 Sokszorosított jkv. 1951. október 20-i anyag. Péter László másolata 1952. január 31-i kelettel. A Tessedik Sámuel Múzeumban (a továbbiakban: TSM). 5 1951. október 18-i és 1951. november 6-i ügyirat. TSM. 6 1951. november 22-i és 1951. december 3-i beszámoló jelentés. TSM: 7 1951. december 31-i ügyirat. TSM. 8 1952. február 5-i ügyirat. TSM. 9 1952. május 9-i ügyirat. TSM. 10 1953. december 10-i ügyirat. TSM. 438