A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Domokos Tamás: Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz
Gerendás tájtörténete és élővilága nádfoltok, nádszegélyek fészkelője; barátkaposzáta (Sylvia atricapilla) bel- és külterületek bokrosainak fészkelője, a terület egyik legszebb és legváltozatosabb hangú énekesmadara; mezei poszáta (S.communis) a bokrosok, sövények rendszeres fészkelője; kis poszáta (S. curruca) fészkelése lehetséges a kertekben, kóborló példányaival főként ősszel találkozhatunk. Királyka-félék (Regulidae): sárgafejű királyka (Regulus regulus) téli vendégként láthatjuk a belterület fenyőin elsősorban, többször cinegék társaságában. A legkisebb termetű madár, amit láthatunk itt is. Légykapó-félék (Muscicapidae): szürke légykapó (Muscicapa striata) a falu házi gyümölcsöseiben rendszeres fészkelő. Billegetőfélék (Motacillidae): barázdabillegető (Motacilla alba) a határ megfogyatkozott számú, de állandó fészkelője, enyhe teleken kóborló példányok is megfigyelhetők; sárga billegető (Motacilla flava) kisszámú, rendszeres fészkelője a határnak; kucsmás billegető (M. flava feldegg) 1980 tavasza óta ismerem fészkelését Szabadkígyós és Békéscsaba határában, fészkel Kardoskúton, megfigyelve fészkelési időben Gerendáson is csatorna menti kis réten. Csonttollú-félék (Bombycillidae): csonttollú (Bombycilla garrulus) északról jövő, téli inváziós madár, kisebb-nagyobb csapatai megfigyelhetők - főként hideg teleken a faluban, bogyótermő fákon. Gébicsfélék (Laniidae): kis őrgébics (Lanius minor) régebbi fészkelése biztos, 1990-ben májusban megfigyelve a csabai út akácsorán; tövisszúró gébics (L. collurio) kisszámú rendszeres fészkelője a határ bokrosainak. Seregélyfélék (Sturnidae): seregély (Sturnus vulgaris) a település kertjeinek és az elhagyott tanyasi gyümölcsöseknek, belterületnek egyaránt állandó fészkelője. A fészkelési lehetőséget természetesen meghatározzák az elfoglalható odúk és az épületek nyugodt, fészkelésre alkalmas rései. Ha lehet, laza kolóniában költenek. Vonulási időben nagyobb csapatokban láthatók. Verébfélék (Passeridae): házi veréb (Passer domesticus) az emberi települések környékének leggyakoribb fészkelői; mezei veréb (P. montanus) az előzőnél kisebb létszámban, de rendszeres költő és előforduló, főként a tanyás települések körül. Pintyfélék (Fringillidae): zöldike (Carduelis chloris) rendszeres fészkelő a faluban, kertekben, fasorokban, temetőben, de tanyai gyümölcsösökben is; tengelic (C.carduelis) szintén rendszeres fészkelője a község fasorainak, a zöldikéhez hasonlóan télen kisebb-nagyobb csapatokban láthatjuk őket a határban kóborolni; kenderike (C. cannabina) fészkelése valószínű, télen csapatokban láthatjuk a határban; téli kenderike (C. flavirostris) téli vendégként csapatokban láthatjuk a vidéken; süvöltő (Pyrrhula pírrhula) téli kóborláskor látható juhar- és bogyóstermésű fákon, az utóbbi években kevesebb és ritkább előfordulású a környéken; erdei pinty (Fringilla coelebs) rendszeres fészkelő a belterület idős fáin, télen kóborlókkal is találkozhatunk; sordély (Emberiza calandra) kisszámú, de rendszeres fészkelője a határnak; hósármány (Plectrophenax nivalis) téli vonuláskor kisebb-nagyobb csapatokban elsősorban a kardoskúti szikeseken, de Kígyóson is előfordul, gerendási megfigyelése is lehetséges főleg hideg teleken. Az emlősök (Mammalia) sokkal kisebb faj számban képviselik csoportjukat. Ugyanakkor idetartoznak a száraz esztendőkben felszaporodó, a mezőgazdaságban és a ház41
