A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Domokos Tamás: Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz

Réthy Zsigmond tartásokban egyaránt kárt okozó rágcsálók, de idetartoznak a vadászati szempontból és népgazdasági szempontból is - igen értékes vadászható fajok, mint a nyúl és az őz. Az emlősfaunát a következő fajok képviselik: mezei cickány (Crocidura leucodon) a mezőgazdasági területeken; kultúrterületeken, keitekben a kelet-európai sün (Erinaceus europaeus roumanicus); denevérek közül a törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) és a szürke hosszúfülű denevér (Plecotus auritus) él a településen. A legnagyobb termetű ragadozó a határban a róka (Vulpes vulpes); de a laggyakoribb kistermetű ragadozó a menyét (Mustela nivalis), amelyik a tanyákba ha beköltözik, onnan évekre eltűnik az egér. A görény (M. putorius) szintén gyakori lakója az emberi települések környékének. A mezei nyúl (Lepus europaeus) a mezőgazdasági területeken ma is gyakori, de létszáma nem hasonlítható a régi állapotokhoz. Vadászható faj. A hörcsög (Cricetus cricetus) ma már nemcsak a mezők, de a szántók jellegzetes állata, bundájáért csapdázzák is. A pézsmapocok (Fiber zibethicus) a csatornák partoldalaiban telepedett meg e században. A mezei pocok (Microtus arvalis) az egyik legismertebb és leggyakoribb állata a határnak. A vándorpatkánv (Rattus norvegicus) a szeméttelep, a vágóhíd és a nagyobb, elhanyagolt területű istállók körül figyelhető meg. A házi egér (Mus musculus) talán az egyik legismertebb „vadállatunk" az emberi települések környékén. A vidéken egykor oly gyakori ürge (Citellus citellus) már csak szórványosan él, ritkán látható a környék maradék mezőin. A határ legnagyobb testű vadja az őz (Capreolus capreolus), amely az átalakult határban jól alkalmazkodott a mezőgazdasági kultúrtájhoz. Vadászható faj. Környezetgazdálkodás és javaslat Gerendás jónéhány pontján érezni még ma is, hogy valamikor mennyire gondozott, mintaszerű majorság majd község alakult ki itt a puszta „közepén". Kedvenc témánkról sokszor beszélgetve egy jó barátom fogalmazta meg, hogy „az anyagi jólét utáni hajszában a ma embere nem ismer múltat, nem ismer poézist és nem törődik a lélekkel, amely a természeti környezetünkben gyökerezik." (30) Ha a természeti környezetünk rendetlen, gondozatlan, akkor az abban élő ember is az. Ez persze fordítva is igaz... A régi gazdaember harmóniában élt a természettel, azl használta, de nem zsarolta ki, mindig hosszú távra gondolkozva gazdálkodott. Házát, istállóját, udvarát és kertjét rendben tartotta, hiszen csak jó szerszámokkal lehet jól dolgozni... A környezetgazdálkodás azt jelenti, hogy szelíd technológiákat alkalmazzunk mezőgazdaságban és iparban egyaránt. Az elmúlt évtizedek eufórikus vegyszer- és műtrágya használata, a mindenáron való többtermelés, az iparszerű mezőgazdálkodás hihetetlen sok problémát vetett fel az emberiségnek és így minden egyes településnek egyaránt. Elsősorban az ipar és a mezőgazdaság tévútjai miatt van környezetszennyezés a világ minden pontján. A gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan azt jelenti, hogy mindenkinek a saját feladatát kell elvégezni, helyben. Röviden ez a lényege a környezet- és természetvédelemnek... 42