A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)
Domokos Tamás: Adatok Bélmegyer környékének malakológiai viszonyaihoz
Réthy Zsigmond Bagolyfélék (Strigidae): kuvik (Athene noctua) állandó költő madár Gerendáson is, sajnos kevesebb mint régen; erdei fülesbagoly (Asio otus) fészkel, elsősorban elhagyott szarkafészkekben, télen néha nagyobb csapatok gyülekeznek a belterület fenyőfáin (különösen ,,egeres"-esztendőkben). Gyurgyalagfélék (Meropidae): gyurgyalag (Merops apiaster) nyárvégi vonuláskor átmegy a területen, hangját hallani, régebben állítólag fészkelt az egyházi földnél, a homokbánya falában. Bankafélék (Upupidae): búbosbanka (Upupa epops) létszáma rendkívül lecsökkent, de az állattartó telepek, trágyatelepek környékén még fészkel évente egy-két pár. Harkályfélék (Picidae): zöld küllő (Picus viridis) évente egy-két pár fészkel, kóborlásakor többször is megfigyelhető; nagy fakopáncs (Dendrocopos maior) évente egykét pár fészkel; balkáni fakopáncs (D.syriacus) fészkelő faj, állandóan megfigyelhető. Pacsirtafélék (Alaudidae): búbospacsirta (Galerida eristata) gyakori fészkelő faj a belterületen és a határban, állandóan előfordul; mezei pacsirta (Alauda arvensis) fészkelő faj a határban, bár sajnos sokkal kevesebb mint régen. Fecskefélék (Hirundinidae): füstifecske (Hirundo rustica) állandó fészkelő madár, de sokkal kevesebb példányban mint régen; molnárfecske (Delichon urbica) fészkelő házak ereszei alatt, megfogyatkozott számban. Sárgarigófélék (Oriolidae): sárgarigó (Oriolus oriolus) ritka fészkelője lett a határnak, de minden esztendőben előfordul. Varjúfélék (Corvidae): dolmányos varjú (Corvus cornix) főleg téli kóborlása idején előfordul a határban; vetési varjú (C. fragilegus) gyakori, állandóan kóborló faj a határban és belterületen; csóka (Coloeus monedula) varjúcsapatok tagjaiként fordulnak elő, egyes periódusokban pedig a templomtoronyban fészkelnek is; szarka (Pica pica) rendszeres fészkelője a határ akácfasorainak, különösen hasznos, hogy fészeképítése révén fészkelőhelyet biztosít a vércséknek és baglyogknak!; szajkó (Garrulus glandarius) főként téli kóborlása idején kerül szem elé a kisebb facsoportokban, erdőfoltokban. Cinegefélék (Paridae): széncinege (Parus maior) gyakori költőfaj a belterületen és a tanyák élő vagy elöregedett gyümölcsöseiben egyaránt, állandó; kék cinege (P caeruleus) előfordul, de az előzőnél jóval ritkább Gerendáson; őszapó (Aegithalos caudatus) téli kóborlásain, főleg cinegecsapatok társaságában figyelhető meg. Ökörszem-félék (Troglodytidae): ökörszem (Troglodytes troglodytes) téli kóborlásakor láthatók kertekben, temetőkben és elhagyott besűrűsödött tanyai gyümölcsösökben. Rigófélék (Turdidae): léprigó (Turdus viscivorus) télen időnként nagy csapatokban jelenik meg, főleg fagyöngy után kutatva; fenyőrigó (T. pilaris) téli átvonuló vendég, időnként nagy csapatokban; szőlőrigó (T.iliacus) téli átvonuláskor, kóborláskor láthatjuk elsősorban a belterületen; fekete rigó (T. merula) Gerendás fészkelő rigója, egész évben előfordul a belterületen; hantmadár (Oenanthe oenanthe) a tágabb határ homokos, szikes laposain megfigyelhető; házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) enyhe teleken, kóborláskor megfigyelhető a belterületen, fészkelése valószínű; vörösbegy (Erithacus rubecula) vonulási időszakokban, de enyhe teleken is előfordulnak kóborló példányai a kertekben. Poszátafélék (Sylviidae): nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a Csicsely-tó és egyéb kisebb nádfoltok (kisszámú) fészkelője; cserregő nádiposzáta (A. scirpaceus) 40
