A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Kiss Anikó: A XVI. századi gyulai személynevek

Kiss Anikó dített formában, a családnevek mind magyarul. A leírás azonban igen következetlen: pl. Zevcz, Zewcz, Zeucz. Az olvasat egy-két helyen bizonytalan, a keresztnevet latin alakjukban használom, a vezetékneveket a cenzusjegyzék írásmódja szerint. A későbbi időkből, 1567-ből és 1579-ből másik kiváló forrásom van: Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírásai.

6 Szerencsés dolog az, hogy megvizsgálható, mennyi gyulai családnév élte túl az ostromot, és 12 évig hogyan változott a magyar lakosság helyzete. E mû Gyulára vonatkozó részének feldolgozása során kiolvasati problémáim alig akadtak. Néhány hallgatólagos változtatást tettem. Az 1527-ben Boross-nak írtat elfogadtam Borosnak, a Szineke nevet Cinegének vettem, gondolván arra, hogy a török összeíró elhallotta, a Doboga nevet a Dobokával azonosítottam, a Kum nevet Kunnak vettem, a Mónárt Molnárnak, a Mórócz nevet Móricnak fogadtam el, a Pentukot Pentheknek, a Sáfi és Sáti között nem tettem különbséget. Az 1567-es Sütő valószínűleg azonos az 1527-es Suthossal. Az 1579-es összeírásban nem találtam olvasati problémát, elfogadtam Káldy-Nagy Gyula olvasatát. Érdekes az, hogy hol írja össze a török a gyulaiakat utcák szerint, mely utcákban. 1567-ben még a törökök is magyarul megnevezett utcákban laknak,

7 a várban, ezek nyilván a szolgálatot teljesítők és katonák, a Nagy utcán, ahogy a defter írja: Nag ucca városnegyedben, Malomszeg városnegyedben, Sánta ucca városnegyedben, ez 252 család, magyarok nem laknak köztük. A magyarokat így írja össze: Gyula város rájái, itt a lakóhelyet nem nevezi meg, majd Barát ucca városnegyed, Halász ucca városnegyed következik. Itt lakik 195 magyar család. Idegenek, idegen hangzású nevek nem keverednek közéjük. 1579-ben megszaporodnak a városrészek. Itt is első a vár, de ezek törökök és nyilván főleg katonák, ezekkel a nevekkel soha nem számoltam. Iszhak bég szent dzsámija városnegyede, hane (család:) 95, Ali bég szent dzsámija városnegyede, hane (család:) 53, Mehmed aga mecsetjének városnegyede, hane (család:) 78, Iljász kethüdá mecsetjének városnegyede, hane (család:) 73,. Ezután következnek külön települve a ráják. Új ucca városnegyed: 68 család, Barát ucca városnegyed: 74 család, Halász ucca városnegyed: 30 család. Ezek a magyarok. Van még egy utolsó városnegyedecske is, ebben 7 - valószínűleg keresztény délszláv család él. A defter így nevezi: a martalócok városnegyede. Azt azonban nem tudjuk, hol feküdtek ezek a városnegyedek. Az 1527-es cenzusjegyzékből nem következtethetünk idegen ajkú lakosságra. A martalócoknál már megfigyelhetjük a keveredést. Magyar családnevek mellett feltűnnek szerb keresztnevek, két szerb család már benn is lakik a magyarok között: Szerenes Gazser (Új utca), egyik fia Isztoján, másik Mihál. A Barát utcában él a magyarok között Moska Orgos, ő nős, gyerekei nincsenek. Magyar családnév mellett lelünk szerb keresztnevet: Kovács Isztoján. Szabó Mihály fia Isztoján. A változó névdivat egy ejtéskönnyítő i-vel megmagyarosította a szerb Sztojánt. A Barát utcában van Farkas Boldizsárrov. A külön martalóc városrész sem lehetett zárt, mert itt meg magyar keresztnevek bukkannak föl: Maias Borojevity egyik fia Lukács, másik György, testvére Miklós. Esetleg magyar felesége volt. 6 Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása, Békéscsaba, 1982. 1 Káldy-Nagy: i.m. 41-54. 368