A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Kiss Anikó: A XVI. századi gyulai személynevek

A XVI. századi gyulai személynevek Talán megkísérelhetjük megmondani, hogy mikor kerültek e délszláv családok Gyulára. Valószínűleg nem sokkal az ostrom után, mert 1579-ben keveréknevű felnőtt adózó is van köztük. A szerbek még többször felbukkannak Gyula életében, de ittlétük nem tartós, az 1700-as évek első harmadában eltűnnek a szemünk elől. Hogy mi történt a városrészekkel? - Nyilván az ostrom alatt elpusztultak, a várhoz közelebb esők jobban, a távolabbiak talán kevésbé. A törökök is külön és a visszaköltöző magyarok is külön azokat a részeket ülték meg először, ahol kijavítható épület volt, vagy más miatt volt a hely alkalmas a letelepülésre. Érdemes megjegyezni, hogy az 1527-es cenzusjegyzék családneveit alapul véve az ostromot 46 családnév élte túl, ez az 1527-es cenzusjegyzékben szereplő családnevek 31,16%-a. Ha az 1579-es defterrel vetjük össze, még szomorúbb képet kapunk. Itt már csak 12,42% a túlélő családnév. Ebben a számításban a családnevek egyszeri előfordulásával számoltam, a családok számával irreálisabb lenne. Alig van olyan családnév, amelyik biztos fogódzót nyújt a túlélés vizsgálatában, talán az egy Pajzsgyártó család. Ezek felbukkannak 1527-ben, léteznek az 1553-as jegyzékben, amelyben azokat írják össze, akiknek kára keletkezett a várőrség rablása miatt, - tőlük éppen fegyvereket raboltak.

8 Élnek 1567-ben, de eltűnnek a városból 1579-re. A többi családnévnek ilyen hosszú életét nem sikerült bizonyíthatóan kinyomozni. A Kis, Nagy, Szabó, Varga nem jellegzetes, mégsem hagytam ki a számításból, összehasonlításból. Munkám megírásához kiváló összehasonlító anyagot találtam Péter László cikkében: Szegedi személynevek 1578-ból.

9 Péter László egy 1578-ban készült török defter anyaga alapján dolgozott, és végezte el vizsgálatát 1183 név birtokában. A nevek csoportosításában Péter László ötletét használtam kis módosítással, úgy érzem, ez jó alkalom, hogy azonos módszerrel vizsgáljuk a magyar névanyagot. Adataimat szegedi adatokkal vetettem össze. E defter kora éppen megfelel a mi időszakunknak. A névtudományi kutatás megerősíti Bárczi Géza vizsgálatainak eredményét, ugyanis a nevek zöme kételemű, az 1500-as évekre kialakult és megszilárdult a ma is gyakorolt névadás.

10 A gyulai 1527-es cenzusjegyzékben csak keresztnéven szerepel két fő, Pelbárt a Malomszeg utcában és Georgius Karkó utcában. Ez utóbbi valószínűleg csak a lejegyzés során veszítette el családnevét, ugyanis az 1525-ös jegyzékben a megfelelő helyen Georgius Warga név szerepel. Feltehető, hogy így egyetlen keresztnéven adózó nevének leírásában is íráshiba van, a lejegyző elfelejtette odaírni a családnevet. Azt a Bárczi-féle megállapítást, hogy a csak keresztnéven szereplők nőtlent jelentenek, az 1527-es jegyzékből nem lehet bizonyítani. Papp László jegyzi meg, hogy a diákot és a kovácsot is csak keresztnéven írják össze.

11 Az 1527-es jegyzékben ezt nem láthatjuk. 1567-ben azonban találkozhatunk a defterben a jelenséggel, egyelemű név egy van: János kovács, 1579-ben pedig három: Együd bíró, aki családos, és két nőtlen szolga: Miklós és János. Csak családnéven írják össze mind 1525-ben, mind 1527-ben Borne8 Veress E.: i.m. 287. 219. 9 Péter László: Szegedi személynevek 1578-ból. = Néprajz és Nyelvtudomány, XVII-XVIII. Szeged, 1973-74.. 231-263. 10 Bárczi Géza: Magyar Nyelv, 52. 144. 11 Papp László: Magyar Nyelv, 51. 260. 369