A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Kiss Anikó: A XVI. századi gyulai személynevek

BMMK 16 (1996) 367-379. А XVI. századi gyulai személynevek - Kiss Anikó A középkori Gyula lakosainak névvizsgálatával eddig még nem foglalkoztak. Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy négy különböző forrás áll a rendelkezésemre a XVI. századból, két emlék a török világ előtti időkből, kettő a török alattiról, többszáz magyar család- és utónév birtokába jutottam, ezzel érdemesnek találtam a foglalkozást. A gyulai uradalom ránk maradt írott forrásanyaga az 1500-as évek első harmadában a leggazdagabb. Ekkor a várbirtok Brandenburgi György őrgróf tulajdona 1510-től 1530-ig. Ő a hatalmas terület élére házassága révén került, Corvin János özvegyét vette feleségül, és az asszony halála után lett övé - többek között - a tekintélyes nagyságú gyulai uradalom.' Az őrgróf pontos gazdálkodási nyilvántartásokat vezettetett, embereit következetesen elszámoltatta, rendszeres tájékoztatást követelt uradalma állapotáról. Ezek az iratok megmaradtak, és az Országos Levéltárban is hozzáférhetőek.

2 Gyula lakosainak nevéről az 1525-ös cenzusjegyzékig elég keveset tudunk, névtudományi vizsgálódás szempontjából meg éppen semmit. Az idők homályából ebben az évben bukkan fel többszáz gyulai lakos neve, ezzel már haszonnal foglalkozhatunk. 1525-ből és 1527-ből egy adójegyzék maradt ránk, amelybe a Szent György napi cenzust jegyeztek fel falvanként és a három mezővárosban, Gyulán, Békésen és Simándon utcánként összeírva. E jegyzék egyéb összeírásokat is tartalmaz, de az már nem névtudományi érdekességű. Az egész jegyzéket egy kéz írta, kétrét hajtott papiroson vannak, hirtelen magyar kézre valló diákírással. Magam a Veress Endre féle Oklevéltárból

3 és az 1527-es jegyzék xeroxmásolatából dolgoztam. A másolatok tiszták, áttekinthetőek, maga az írás nehezen olvasható. A kiolvasást azonbannagyban megkönnyítette a Veress Endre-féle Oklevéltárban kiadott 1525-ös cenzusjegyzék. Itt egyetlen észrevételem van az olvasattal kapcsolatban: A Bagd utcában ő szerepeltet egy Paulus Wason nevűt,

4 az eredeti jegyzékben pedig félreismerhetetlenül Wdvar (Udvar) szerepel ezen a helyen. Magam az 1527-es jegyzéket dolgoztam fel, mert ennek nagyobb a névanyaga, itt már összeírták az 1525-ben tűzkárosult Halász utcát is. Érdekes megjegyezni elöljáróban a következő adatot. A középkori Gyulán 15 utcáját ismerjük név szerint: Karkó, Bagd, Szentmóric, Új, Csapó, Nagy, Bojtorján, Sánta, Szegény, Fölszer, Barát, Halász, Malom, Salgó, Palotahely.

5 Ha ezek az utcák nem is voltak egy időben mindig egyszerre lakottak, érdekes, hogy az őrgróf cenzusfizetőit csak a Nagy, Malomszeg, Sánta, Bojtorján, Salgó, Bagd, Karkó és Halász utcákban írják össze. Valószínű, hogy a többi utcákban más birtokosok jobbágyai laktak. E cenzusjegyzékekben a keresztnevek mind latinul szerepelnek, és sokszor a szokásos rövi1 33 egész település és 52 részbirtok Békés, Zaránd és Arad megyékben: Veress Endre: Gyula város oklevéltára. Bp. 1938. 84. 2 OL Filmtár STAATSARCHIV Nürnberg, Brandenburgisches Archiv 10673. doboz, Br.Lit. 1056/21.22. 3 Veress E.: i. m. 121.91-93. 4 Veress E.: i. m. 121. 93. 5 Scherer Ferenc: Gyula város története. Gyula, 1938. I. 87-88. 367