A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Balzovich László. Gyula városának és lakóinak jogi helyzete a középkorban

Blazovich László A valódi polgárvárosok igazgatásához képest, amelyekben a város egy igazgatási területet képezett, és lakói azonos jogokat élveztek, Gyulán, mint más földesúri városokban is, más helyzet alakult ki. A város nem képezett egységes jogterületet. A városi bíró és a tanács joghatósága alá az őrgróf jobbágyai tartoztak, más nemeseké nem, és pontosan nem ismeretes, mi volt a plébánia és a Szent Móric kápolna jobbágyainak jogi állása, akik öt utcát laktak.

46 Ők ugyanis eredendően a várúr jobbágyai voltak, aki a plébániának adta őket, amely adomány által, mint a plébánia jobbágyai, más közösséget alkottak. Uruk, a plébános sokkal több terhet nem rakhatott vállukra, és közösségükben is a mezőváros szokásjoga érvényesülhetett, mert ha helyzetük nem így alakult volna, faképnél hagyták volna urukat. A valódi polgárvárosokban a város mint communitas intézményeket tartott fenn. Gyulán az ispotály, az iskola és a fürdő fenntartása a plébános kötelessége volt.

47 Mindenesetre a város tekintélyét példázza, hogy voltak a városban ilyen intézmények, amelyek a falusinál magasabb életminőséget biztosítottak a lakosságnak. Gyula tekintélyét emelte a ferenciek kolostora, amelyet a Maróthiak alapítottak,

48 és a begina ház, amelyről a 16. század elejétől hallunk, és Gyula török kézre jutásáig állt fenn.

49 A középkori Gyula lakossága rendi állása szerint, amint ezt a szakirodalom hangsúlyozta, jobbágy maradt,

50 ám a falun és a kisebb mezővárosokban élőkkel szemben olyan többletjogokkal rendelkezett, amelyek birtokában lakói a polgárvárosok lakóinak státusát és életminőségét közelítették meg. FÜGGELÉK Corvin Jánosnak a gyulaiak számára 1496. november 24-én kiadott privilégiumlevele Corvin János Oppavia, Liptó hercege, Dalmácia, Horvátország, és Szlavónia bánja stb. Emlékezetül adjuk stb. Miközben mi a közelmúlt időszakban és egészen jelen ideig az említett országok báni tisztéből kifolyóan az irányítással és a kormányzással és eme országok különféle hadjárataival voltunk elfoglalva, a mi öröklött javaink, különösen Gyula nevű mezővárosunk bizonyos officiálisaink szigorúságának következtében nem jelentéktelen elnéptelenedésnek indultak, és emiatt hatalmas károkat és csapásokat szenvedtünk el. Az előre bocsátottak érdekében ilyenfajta méltánytalanságokat is eltűrvén és bizonyos más jószándékú megfontolásoktól indítva, [ ] akarván mondott mezővárosunk, Gyula polgárainak és lakóinak nyugalmáról előnyösen gondoskodni, hogy Gyula mezővárosa népek és lakosok sokaságával ékeskedjék, ezáltal egyrészt a mi 46 Scherer I. 94. 47 GYO. 67. Scherer I. 96-97. 48 Scherer I. 49. 49 Uo. 95. 50 Bácskai 1991. Scherer l. 88-94. 362