A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Balzovich László. Gyula városának és lakóinak jogi helyzete a középkorban

Blazovich László királyi mezővárosban, Szegeden, és az Újlakiak birtokában volt Újlakon.

37 Az is előfordult, hogy kisebb települések, sokszor falvak is megkapták a kegyúrtól a subpatronatus jogát, és plébánost választhattak, vagy beleszólhattak a plébános választásába.

38 A tridenti zsinat utáni időkben a katolikus egyház a papválasztás gyakorlatát megszüntette, az a protestáns egyházak kánonjogában él máig tovább. A gyulaiak nem rendelkeztek a plébánosválasztás jogával. Nem kaptak subpatronátusi jogot sem. A plébános jogi állását világosan feltárja Brandenburgi Györgynek azon oklevele, amelyben 1511-ben Mátyás plébánost megerősíti a plébánia javadalmaiban, továbbá azon, az őrgrófhoz intézett kérvény és szerződés szövege, amelyet Miskolczi János közjegyző készített, amikor Mátyás plébános 1518-ban elcserélte plébániáját Vinográdi Máté pécsi olvasókanonok stallumáért.

39 A plébános jogi helyzetére nemcsak az a tény utal, hogy a plébánoscserét csak Brandenburgi hozzájárulásával lehetett végrehajtani, ami a gyulai plébánia magánegyházi jellegére utal, hanem az is, hogy az oklevél pontosan leírja: milyen ügyekkel hová fordulhat a plébános. A közte és a jobbágyok között felmerülő ügyekben bírói fórumként a városi bíró székét veheti igénybe, a bíróval keletkezett vitájának rendezéséért a várnagy bíróságához fordulhat, a közte és a várnagy között keletkezett jogvitában pedig az őrgróf az illetékes, más bírói fórumhoz - a szentszéket is beleértve - az uradalom népével szemben előforduló ügyeiben nem fordulhat.

40 Arról nem esett szó, hogy urával szemben hol keresheti igazát. E tárgyban csak annyit tudunk, hogy Mátyás plébános 1508-ban úrnőjével, Brandenburgi Katalinnal Thurzó Zsigmond váradi püspök széke előtt perlekedett.

41 A gyulai plébánia annak ellenére, hogy a kegyúr patronátusi jogát következetesen érvényesítette, vonzó állomáshely lehetett, mert nemcsak Vinográdi Máté pécsi kanonok fogadta el csereképpen, hanem Békés megye egyik legjelentősebb családjának a tagja, Ábrahámfi János is gyulai plébános volt 1520-tól 1529-ig, sőt 1520-ban egy horvát származású plébános préposti egyháznak nevezte a gyulai plébániát.

42 Elsősorban talán azért, mert préposti életvitelt biztosító jövedelmet hozott, és ennek megfelelő tekintélyt adott birtokosának még akkor is, ha a káplánok fizetése, az iskola és a fürdő fenntartása a feladatai közé tartozott. A szabadságjogok mellett, amelyeket a privilégiumok tartalmaztak, a városi jog fontos elemét képezte a városban használt szokásjog. A szokásjogot a városi jogköny37 Blazovich 1995. Hegedűs Antal: Népélet és jogalkotás a középkori Újlakon. Újvidék. 1983. 103. Schmidt Rudolf: Statútum civitatis Ilók anno MDXXV (Monumenta historicojuridica Slavorum meridionalium XII. JAZU), Zagreb 1938 (A Jogkönyv latin nyelvű olvasata) 38 Kubinyi András: Plébános választások és egyházközségi önkormányzat a középkori Magyarországon. Aetas 1991-92. 28. 39 GYO. 60-61. 67-69. 40 Uo. 67. 41 Uo. 47. 42 Karácsonyi II. 146. 360