A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához Baj (Boiu) a Gyepes partján. 1567-ben a falunak itt hídja volt.

310 1520-ban a Sebes-Körös felső folyásán, Barátka (Bratca) mellett ugyancsak két kis mellékpatakon találtak hidakat és töltéseket a vámszedőhelyeket vizsgáló bizottság tagjai.

311 Békésen csak közvetett adataink vannak hídra. 1567-ben a törökök által készített részletes összeírásban fordul elő először a Bánhíd ucca elnevezés, valamint a hídvám. Ez utóbbi ugyanis egyértelműen jelzi, hogy ekkor már biztosan volt épített híd a Körösön. (A korábbi adatoknál nem dönthető el, hogy hídvámról, vagy vásárvámról van-e szó.) A Bánhíd azonos a mai napig ezen a néven nevezett Bánhida városrésszel.

312 A Békéstől délre fekvő Csatáron állítólag a Fehér-Körösön híd is vezetett keresztül.

313 Csökmőn 1520-ban a vámhelyeket vizsgáló bizottság egy hidat és egy hozzá vezető nagy töltést talált egy közelebbről meg nem nevezett, nyáridőben kiszáradó nagy folyón. Ugyanezt a hidat, de már két jól megépített töltéssel említi meg az oklevél Szeghalomnál is, mint az ottani vámszedés alapját.

314 Dobozon is volt híd, legalábbis 1567-1579 között a törökök hídvámot szedtek itt.

315 Régészeti módszerekkel sikerült igazolni, hogy a középkori Edeles falu területén áthaladó folyómeder két partját híd kötötte össze a középkorban.

316 Valószínűleg kisebb hidacskára utalhat az Erdőhegy határjárásában 1394-ben említett Bedepaloya helynév is.

317 Erdőhegynél a Fehér-Körösön is vezetett át híd, melyet az erdőhegyi nemesek 1507-ben építettek,

318 és elég soká fenmaradt, hiszen a törökök 1567-1579 között évi 16-17 000 akcse hídvámot szedtek.

319 Csak régészeti adat van arra, hogy Gerlán, az Ábránfy-család uradalmi központjában, a monostor szigetét híd kötötte össze a településsel.

320 Nem tudjuk pontosan melyek voltak azok a hidak, melyeket a Fehér-Körösön 1528ban Sadobrich Péter gyulai várnagy elfűrészeltetett.

321 Gyapjú (Gepiu) határában, az azóta elpusztult Oroszi mellett, a Solmospathaka nevű kis folyócskán 1520-ban ugyancsak volt egy hidacska, noha a patak méretei miatt erre nem volt szükség, hiszen a szekerek bárhol átkelhettek.

322 Gyulán több híd is volt a késő középkorban, ezekről először 1496-ban értesülünk, amikor Corvin János a gyulai polgárok kötelességévé teszi a hidak rendszeres karban310 Káldy-Nagy 1982.61. 311 Dl 23348., Iványi 1905. 115. 312 Káldy-Nagy 1982. 148-164., Vö. MRT IV/3. 1/1. lelőhely. 313 Karácsonyi 1896. II. 64. Egyéb adat azonban nem támasztja alá híd létét a Fehér-Körösnek ezen a szakaszán. 314 A Sárrét egyik időszakos medréről lehet szó: Dl 23346., Iványi 1905. 119. 315 Káldy-Nagy 1982. 244. 316 MRT IV/3. 8/5, 8/12. lelőhelyek. 3,7 Dl 7914. 318 Márki 1892. I. 433. 319 Káldy-Nagy 1982. 336. 320 MRT IV/3. 5/7. lelőhely. 321 Veress 1938. 139. 322 Dl 23346., Iványi 1905. 118. 329