A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. - A millecentenárium évében (Békéscsaba, 1996)

Jankovich B. Dénes: Adatok a Körösvidék középkori vízrajzához és a vizek hasznosításához

Jankovich В. Dénes tartását.

323 Gyulán a törökök is szedtek hídvámot 1567-1579-ben,

324 és 1590-ben Mohamed volt a gyulai hidak felügyelő agája.

325 Evlia Cselebi szerint a várat a külvárosokkal két fahíd kötötte össze, közülük az egyik száz lépés széles volt.

326 Hidas falu neve már 1295-ben előjön Békéstől nyugatra, és a név nyilván attól a hídtól származik, amely itt vezetett át a Hidas-éren, még a múlt század elején is.

327 Hódosnál (Hodi§), a Fekete-Körös egyik mellékfolyóján 1520-ban jó állapotú hidat talált a vizsgálóbizottság.

328 Evlia Cselebitől van értesülésünk arról, hogy az 1660-as években Jenő (Ineu) városában egy fahíd volt.

329 Keseháza (Chesa) mellett, a Fekete-Körös egyik mellékágán 1520-ban jó karban tartott hidat említenek.

330 A kisjenői (Chi§ineu-Cri§) híd 1498-1505 között Corvin Jánosé volt, de azt az erdőhegyi nemesek lerombolták. Ugyanakkor lehetett egy másik is, hiszen 1507-ben említik váradi káptalan kisjenei hídját, ahol vámot is szedhetett.

331 Köleséren, Szalontától keletre, 1520-ban az összeírás egy jó állapotban lévő nagy hidat talált a Köles-ér felett, amelyre azonban szárazság idején nincsen szükség, hiszen a szekerek mellette is átkelhetnek a folyón.

332 Körösszegnél, (Cheresig) a Sebes-Körösön átvezető hidat először 1492-ben említik.

333 1520-ban az összeírás már három hidat talált itt, közülük az egyik a már korábbról ismert, a másik kettő a szomszédos Apáti határába esett, de ezekről nincsen közelebbi információ, hacsak az nem, hogy jó karban voltak.

334 Remetén (Gyula és Sarkad közt) 1520-ban a Gyepes folyón át vezetett híd, melyet töltéseken lehetett megközelíteni.

335 Valószínűleg ugyanez a híd szerepel a török defterben is, 1567-1579-ben.

336 Sámolykeszi (§omo§ches) új birtokosait 1461-ben kötelezte Mátyás király, hogy „a mocsaras helyeken...jó hidakat tartsanak."

337 Sáros falu az Árpád-korban a mai Miske környékén feküdt. 1177-ben kelt határjárásában a Hódos folyón két hidat is említenek, sajnos ezek helyét nem lehet pontosabban azonosítani.

338 323 „pontes consuetos tenere et disiectos restaurere ... tenentur": Veress 1938. 32. 324 Káldy-Nagy 1982. 55. 325 Veress 1938. 438. 326 Karácson 1904. II. 227-228. 327 Györffy 1963. 508., Huszár 1822. 42., MRT IV/3. 1/67. lelőhely. 328 Dl 23346., Iványi 1905. 116. 329 Karácson 1904. I. 27. - Márki Sándor szerint 1651 után több felvonóhíd is volt az egyes városrészek között: Márki 1895. II. 101. 330 Dl 23346., Iványi 1905. 116. 331 Márki 1892. I. 233, 433. 332 Dl 23346., Iványi 1905. 117. 333 Haan 1870. 108. 334 Dl 23346., Iványi 1905. 118. 335 Dl 23346., Iványi 1905. 117. 336 Káldy-Nagy 1982. 68. 337 Márki 1892.1.408. 338 Annyi bizonyos, hogy Zaránd megyében volt, és így nem lehet azonos a Várad melletti, Bihar megyei Micskével (Misca). Dl 30751., Csánki 1890. 743. 330